Napi Hírek, 1938. május/1
1938-05-02 [0417]
jfljf kiadás 1938 májúé 2. jf4 óta jT p. Ta/Vi /Pénzügyi bizottság ülése. II. folytatás/ Knob Sándor felhívja a pénzügyminiszter figyelmét az adóteher ma 130 pengőt kitevő fej-uotajának hirtelen emelkedésére, ami az ezer- • milliós terv keresztülvitele szempontjából komoly megfontolásokat kivan. Szóváteszi a falusi fogyasztás csökkenése körül mutatkozó jelenségeket. Bnnek természetesen jórészben a terméskilátások bizonytalansága az oka de nagy szerepet játszik az is, hogy a falu népe nincs eléggé tájékoztatva a vagyonváltság részleteiről, különösen arról, hogy az ötvenezer pengőnél kisebb vagyonok mentesek maradnak a váltság alél. Az állatárak hanyatlása is belejátszik a falusi fogyasztás csökkenésibe, ami azonban megfelelő kormányintézkedésekkel ellensúlyozható. A nagyipar foglalkoztatásában egyelőre nincsenek jelaitősebb eltolódások, megállapítható ellenben, hogy az uj megrendelések száma és értéke csökken, viszont a készletek növekednek, ami természetesen nem egészséges állapot. Helyteleníti, hogy Csilléry András a vitában a társulati adó hozadékát a különféle részvénytársaságok brutto-forgalmával állította szembe, holott az összehasonlítás csak akkor tárgyilagos, ha ia tiszta nyereség alapján történik. Grecsák Richárd rámutat arra, hogy a beruházási programm következtében a tárgyalás alatt álló költségvetési évben körülbelül 250-300 millió .jengo fog a gazdasági élet vérkeringésébe kerülni- ennek feltétlenül meglesz az a hatása, hogy az adózó polgárok többet kereshetnek s igy az előirányzott bevételek, nézete szerint, be fognak folyni, mert hiszen ezeket a mai állapotnak megfelelően irányozták elő. Györki Imre felhívja a pénzügyminiszter figyelmét az utolsó hetek eseményei következtében bekövetkezett munkáseloocsátásokra. a munlanélküliség áxlandó emelkedésire. A kormány az árkérdés szabályozására kormánybiztost nevezett ki s ennek ellenére a drágaság napról-napra emelkedik. Bekövetkezett ez annak ellenére, hogy a fogyasztás az utolsó napik ban erősen csökkent. Hibáztatja azt a politikát, amely az építő-ipar válságát előidézte. Az érdekeltek szerint az építkezés hetven százalékkal ősökként. Végül sürgeti az adó- és illetékkod ex elkészítését s ezzel kapcsolatban az adótörvények revízióját, hogy az adóterheket azok vállalják, akik meg tudják fizetni. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter részletesen vá laszolt az egyes felszólalásokra. Farkas Elemér felszólalásával kapcsolatban, aki azt a kérdést vetette fel, vájjon mi a fontosabb: a deficitmentes költségvetés, vagy pedig a szociális kérdések megoldása, megállapítja, hogy mmdakettő fontos. Az egyik oldalon rá kell mutatni arra hogy milyen veszélyekkel iápna, ha a költségvetés állandóan deficites lenne a másik oldalon viszont áll, hogy a szociális kérdéseket meg kell oldani. Azt hiszi, ez a költségvetés megtalálta azt az arany középutat, amelyben a szociális kérdések megoldására.magában a költségvetésben is nagy összegek vannak felvéve és a másik o^dal-n még mindig deficitmentes maradt a" költségvetés. A távolabbi jövőt illetőleg rámutat, hogy az állami feladatok állandó szaporodására való tekintettel előbb-utóbb komoly revízió tárgyává kell tenni, hogy mi az, ami még állami feladat és mi az, ami már nem állami feladat es amelyet más utón kell megoldani. Ebben a költségvetésben megkísérelték keresztülvinni, hogy a különböző kívánalmakat megfelelő összhangba ós egyensúlyba hozzak és azt hiszi, hogy a most tárgyalt költségvetésben - amennyire ez a mai viszonyok kőzött lehetségessikerült is. Ami az adóterhek megoldását illeti, figyelembe kell venni,* hogy nálunk azok az óriási jövedelmek, amelyek például Angliában vannak, nincsenek, holott állandóan halljuk az angol viszonyokkal való összehasonlítást ./iVOlyt ,k - V./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
