Napi Hírek, 1938. március/1

1938-03-02 [0413]

Hasonlóképen biztosítani kell az általános müveltéég és a szakismeret egyensúlyit még a szakoktatásban, a szakiskolákban is. Természetesen mindkét törekvésünk, az elmélot és a gyakorlat^az általános műveltség ós a szakismeret egyensulyának biztosítása iskolatípusonként az iskola céljának különbségéhez mérten különfélek épen történik. Másmódon a gimnáziumhal és másmóóbn a gyakorlati irányú középiskolánál. A gimnázium általános elméleti műveltséget ad. a tudományos pályára, az egyetemre készit elő; a gyako'lati irányú iskolák közül viszont a pedagógiai irányúak vegyes - elméleti és gyakorlat i műveltséget adnak, a gazdasági irányú'középiskolák pedig amellett, hogy általános műveltséget adnak)a szakműveltségre helyezik a súlyt. -A harmadik szempont, amit tárgyi vonatkozásban szem előtt kell tartanunk, a tanerőképzés megjavítása. Az iskola működése ugyanis n

n m törvényeken, tanterveken és rendtartáson múlik, hanem a tanárképzésén. Az 1935. YI.t,c-kel és a rendtartásokkal az igazgatás és a felügyelet egységének kérdé sát oldjuk meg. Az 1934. IlV.t.c. az elméleti középiskolát szabályozta. Jelen törvényjavaslatom a gyakorlati középiskola keretébon azt a két iskolatípust kivan ja szabályozni, amely eddig is meg volt más formában, azonban nem volt középiskola, hanem csak Középfokú szakiskola. Az egyik a tanítóképzőből alakítandó líceum, a másik pedig a felsőmezőgazdasági kereskedelmi ás felsőipar iskola néven ismert gazdasági középSyikola, - Most benyújtott törvényjavaslatommal tohat a középiskola fogalma két uj középiskola típussal bővül. Amíg eddig középiskola alatt csak a gimnáziumot es a reáliskolát értettük, a jövőben középiskola lesz a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi irányú gazdasági középiskola és a tanítóképzés alánjául, valamint a leánynevelés intézményéül szolgáló líceum is. Voltaképen 0^3* iskolatípusoknak, középiskolai rangra emeléséről és törvényes alapra helyezéséről van szó, amelyeket a gyakorlati élet hozott létre, de amely oknek eddig még törvényes rendezésben nem volt részük. Bz a íelsó kereskedelmi, mezogazdasági és ipariskola. Szok az iskolatípusok a nyolc osztályos gimnáziummal szemben négy osztályosak s míg a gimnázium közvetlenül^az elemi iskolára épül, a négy osztályú gyakorlati irányú középiskolák a négy polgári osztályra épülnek, természetesen megengedve, sőt megkívánva azt, gogy a négy gimnázium elvégzése után minél többen menjonjk át ebbe ?.z uj gyakorlati irányú középiskolába. A polgári iskolának az a törekvése, hogy egy nyolc osztályos szakközépiskolátipus Iétesüljön,helytelen, mert ez a szakközépiskola éppen ugy, mint a reáliskola, másodrendű gimnáziummá alakulna, holott a törekvés éppen az, hogy a rangfokozati különbség megszűnjék s csupán minőségbeli különbség, tehát elméleti és gyakorlati legyen a két tipus Között, - Az uj gyakorlati irányú középiskolai tipus azáltal, hogy 9 polgári iskolán épül fel, módot ad arra, hogy a. nehezebb anyagi viszonyok között élő szülők tehetséges gyermekei is elvégezhessék, persze bizonyos tehetségkiválasztás alapján^ mert hiszen a nagy-^onp e polgári iskolai tanulákat nem fogják felvenni ezekbe az uj gyaknrlati irányú középiskolákba sem, rf^Cy^c, - Természetes következménye ez a két uj közepiskolatious ^z egységes középiskola létesítésének, Az egységes középiskolával megszűnt a reáliskola. Régebben volt humanisztikus gimnázium, amelyet a AIA. szá» zad ni mzetism°reti tartalommal töltött meg és volt reáliskola, amely a ter- • mészét tudományi ismereteknek és modern nyelv ismer • t-knek adott nagyobb teret. S kettő köze r került a reálgimnázium. /Folyt.köv./