Napi Hírek, 1938. március/1

1938-03-02 [0413]

Az uj rondszorben a roálgimnázium maradt meg gimnázium névon, egy humanisztikus gimnáziumi elágazással. Szükség van tehát a megszűnt reáliskola, helyesebben a soha ki nem alakult gyakolati középiskola pótlására^ amely a gazdasági élet felé vezet. Szükség van t ovábbdeppe n a pedagógiai pályák és a nőnevelés szempontjából egy latmmentes közép iskola típusra, amely ezért általános műveltséget is ad. - Az egész elgondolásnál egy társadalompolitikai, egy pedagógiai és egy gazdasági szempont érvényesül. Társadalompolitikai szempont, amely megköveteli, hogy az ifjúságot eltereljük a tultömött elméleti pályákról,'részben az elméleti irányú gimnázium tehermentesítése oéljából, részben pedig szociális okból, mert az elméleti végzettségű ifjúság nom tud ebben a nagy számban megfelelően elhelyezkedni a magyar életben. - Másik szón pont a gazdasági élet szükséglete. A c

azdasági életnek szüksége van magasabb képzettségű és képesítésű egyénekre, akik a f

azdasági élet t^rén munkálkodva a vezető szellemű társadalmi* réteg tagjai, árpádig a magyar társadalom felfogása szerint ehhez a középosztálynak nevezett ve ze t*réteghe z tar tozásnak előf eltéte le a középiskola és az érettségi bizonyítvány. Sz a társadalmi fölfogás adja magyar ázat át a nnak, hogy a kereskedelmi és mezőgazdasági szakiskolák megszereztek maguknak az érettségi vizsgáztatás jogát, továbbá, hogy például az ipari szakiskolát és a tanítóképzőt végzettek, mivel n°m volt érettségi bizonyítványuk, nem tudták megkapni a társadalomtól azt az elismerést és megbecsülést, ami ismereteik mellett n^kik járt volna. Társadalmi felértékelésről van tehát szói amikor szaknak az iskoláknak rangját emeljük és okot középiskolákká tesszük. -Pedagógiai szempontból szükséges a latinmentes középiskola létesítése, amely általános műveltség szempontjából, ha nom is ugyanazt, de bizonyos tekintetben más irányban mégis ugyanazt nyújtja, mint amit a gimnázium, 3zzel kapcsolatban meg kellett oldani a leánynevelés kérdését is. - Hogy összefoglaljam azt amit addig mondottam, ezeknél az uj iskolatípusoknál az iskola-fajta rangemeléséről, vagyis középiskolává történő átalakulásáról van szó, az érettségi vizsgáztatás jogának biztosításáról, annál a két iskolatípusnál, amelynél eddig ez nem volt meg és végül a képesítő hatály emeléséről, merthiszen az uj gyakorlati irányú középiskolákban szerzett érettségi bizonyítvány ugyanazokra az állásokra képesít máid, mint a gimnáziumi érettségi bizonyítvány s emellett az egyet-m kivétő lével minden főiskolai tanulmányra is, - Az uj iskolatípusoknak sikere működésüktől függ s ezért javaslatom csak kerettörvény, amelynek kereteit az utasítások, a fantorvek as maguk a tanárok fogják kitölteni. Székben az iskolákban a neve lösze mpontot és -a közismereti tárgyak oktatásának szempontjait is érvényesíteni kívánjuk. Az uj rendszerben természetesen a gyakorlati szakismereteken lesza hangsúly. A gazdasági középiskolák ás a líceum hivatásra nevelő iskolák. Amazok bizonyos szakpalyákra- pedagógiai, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi pályákra - nevelnek ós tanítanak, a líceum pedig előkészítője a tanítóképzésnek, annak mondjuk első foka s emellett általános leánynevelő intézet is. , * , , /Folyt.köV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció