Napi Hírek, 1937. július/1

1937-07-05 [0397]

Nem tudja miféle tárgyalások folytak vagy vannak esetleg folya­matban erről a kér de SE ől a °zentszékkel, de kijelenti, hogy nem megbí­zásból szólalt fel, hanem tisztán saját elgondolását mondotta el. A Szent­szék ^ezeknek a kérdéseknek tárgyalásánál is a legnagyobb előzékenység­gel és lojalitással jár el Magyarországg 1 szeméén, sőt talán kivételes m°aon. A javaslatot elfogadja b a kormánynak mérsékletéért, bölcseságóért elismerését _nyilvánitja. Bezerédj István örömének ad kifejezést, iiogy a kormánynak ezt az igen komoly kérdést körültekintássel^alkotmányos érzéssel sikerült oly megoldásra juttatnia, amely minden tekintetben az alkotmány szelle­mének^megfelelő törvény létesítését tette lehetővé, Azt kivánná, ha egy­általán nem kerülne sor a törvény alkalmazására, hanem a kormányzói tiszt megüresedése olykép történnék, hogy Magyarország visszatérhessen az ősi királyság restauiálására. Finkey Ferene nem tart ja'szükségesnek a szövegben az ideig­lenesség hangoztatását, mert az 1920. I.to. ás a következő törvények mind enütt feltüntetik, hogy ideiglenes állapotról van szó, s ha egyszer a király visszatérhet, akkor természetesen másként fog'alakulni a közjogi helyzet. A javaslat indokolása teljesen megnyugtatja. A főméltóságu cim mindent magában foglal, de mégsem jelenti azt, hogy a kormányzó a legfőbb méltóság ma az államban. A kúriát is főméltósagunak címzik, már peciig ennél a kormányzót magasabb cim illeti meg. Sem tesz indítványt,­de jónak látta volna, ha a kormányzót "a legfőbbméltóságu" cim illetné. Darányi Kálmán miniszterelnök szólalt fel azután és Meg­köszönte azt a konciliáns hangot, amellyel a bizottság a javaslatot tár­gyalta. Különös hálával mondott köszönetet József királyi hercegnek azért a Javaslatáért, hogy a felsőház is vita nélkül fogadja el a plé­numban a törvényjavaslatot. Politikai szempcnjtból nem kell bővebben kifejtenie, hogy mind a külföld megítélése, mind az ország belső köz­véleménye szempontjából rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy ebben a formában jöhet létre a felsőház határozata is. Ez kétségkívül bizonyít­ja az, hogy az ilyen fontos alkotmányjogi kérdésben, ahol annyi minden­féle szempont merülhet fel, a nemzetben megvan az egység.-Bnnek ki­fejlesztésére természetesen a kormánynak elsőrangú kötelessége törekedni. Azzal .taposólatban, amit G-lattfelöer iryula és Bezerédj István felhozott röviden utal az 1921. évi'XiVW. tc. 3. paragrafusára, ame ly szó­szer int a következőket mondja:j^A. nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja,, de a királyi szék betöltését későbbi időre ha­lasztja s utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben, javaslatot tegyen. Ennek az ér-vényben lévő paragrafusnak ujabb törvény­ben való megismétlése felesleges. Miután a törvényhozás fenntartani kiván­j a a jelenleg érvényben lévő törvényt s semmiféle ezzel ellentétes nyi­latkozatot nem tesz, ez a törvényünk változatlanul életben van. Azt, h ágy 1921-ben ezt mért tartották szükségesnek kimondani, nem kell bővebben indokolnia, ezt az előzmények tettek szü;ségessé. A kormányzói intézmény életrehivasa kétségtelenül nem jelent végleges megoldást, bár hangsúlyozni kell azt, hogy maga az intézmény nerá nóvum, mert többizben volt kormányzója az országhak. A szükséges előrelátás azonban megkívánja azt is, hogy törvényben szabályozzuk a kormányzói szék megüresedése esetén előálló helyzet megoldását * n-elyes, hogy törvényben legyenek szabályozva ' mindazok az eshetőségek, amelyek fel­merülhetnek,, L /Folyt. kÖV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents