Napi Hírek, 1937. június/2
1937-06-16 [0396]
o- H/K /A felsőház pénzügyi bizottságának^, folyt./ Rámutatott arra, hogy ha a gazdaadósságoB&ál történtek tőketörlesztések, ezeket a gazda nem jövedelméből fizette, hanem birtokának vagy birc^ka egy részének eladásából. Végül a bürokrácia kinövéseit és túltengését tette szóvá. Báró Waldbott Kelemen a magyar szőllS- és borgazdaság és a magyar erdőgazdaság egyes kérdéséhez fűzött megjegyzést, felhívta a figyelmet a magyar szőllő- és borgazdaság állandó jeliegü válságára s kifogásolta, hogy egyetlen Sstermclési tcrmelvény értékesítését nem kötik annyi nehézséghez, nem sújtják annyi külön adóval, mint éppen a borgazdaságot. A válság egyik okát is ebben látja. Örömmel és hálával állapította meg, hogy a kormány komolyan foglalkozik a szöllö- és borgazdaság helyzetének intézményes rendezésével s, felvette már a tárgyalásokat az érdekeltséggel. A szöllösgazdák a legmesszebbmenő reményeket fűzik ebekhez a tárgyalásokhoz. Kifogásolta italmérési jogrendszerüket, szorgaimazt:. ennek megváltoztatását s a borfogyasztási adó teljes eltörlését. Addig is, amíg ez meg nem történik, azt kérte , hogy a borfogyasztási adóból befolyó 16 millió pengőből egy nagyobb részt engedjen át a kormány a szöllögazda.ági kérdések anyagi rendezésére, Külön felhívta a figyelmet a Tokajhegyalja rendkívül válságos helyzetére s kérte, hogy a hegyaljai borértékesítés előmozdítására a kormány külön figyelmet fordítson. Örömeméi állapitotta meg, hogy az Alföld-fásitásra egymillió pengőt irá-nyoz^elő a javaslat. Szóvátette az erdőgazdasági termékek után fizetendő forgalmi adóváltságról készülő kormányrendeletet, amely a valóságos helyzetet jóval meghaladó alapárakat tüntet fel; ezeket semmi szín alatt sem lehet alapul venni a forgalmi adó kivetésénél. Arra kérte a pénzügyminisztert, hogy az érdekeltség bevonásával bizottságot hívjon egybe ennek a kérdésnek tárgyalására. S: citovszky Tibor válaszolva Szontágh Jenőnek, kijelentette, hogy ismeri a magyar pénzintézeteknek a gazdaadóstársadalommal szemben fennálló intencióit és ezért igazolhatja, hogy a pénzintézetek politikája a gazdaadósokkal szemben változatlanul a legmesszebbmenő megértés és méltányosság politikája. A magyar pénzintézetek jól tudják, hogy mezőgazdaságunk jó helyzete még távolról sem olyan kedvező, min c amilyennek mindenki óhajtaná s a kétségtelenül megállapítható javulás is ingatag alapon nyugszik, mart olyan bizonytalan tényezőktől függ, mint a mindenkori termés, az értékesítés, és az árkérués. A pénzintézetek szívesen hozták meg a gazdaadósságok rendezése érdekében rájuk há amló áldozatokat, továbbmenő áldozatokra azonban a hitelszervezet nem r képcs, Ripka Ferenc méltányolja a kormánynak a javaslatban kifejezésre jutó jószándékait. Reméli, hogy rövidesen sor kerül a városi polgárság helyzetének felkarolására. Örömmel üdvözli a belügyminisztert az 1934 évi fővárosi törvény módosításáról tett nyilatkozatáért, mert ez a törvény, jóllehet megalkot ját a legjobb szándék vezette, a törvényhatósági tanács megszüntetésével rendkívül hátrányos a főváros igazgatására. Méltatta a külföldön élő magyarság megszervezése érdekében folyó munkákat s utalt arra, hogy a jövő évben lesz a magyarok második világkongresszusa, amely megalakítja a Magyarok Világszövetségét. Kérte a belügyminisztert, bogy a kongresszust részesítse hatékony támogatásban. Nagy elismeréssel szólt a rádióról is, amely értékes szolgálatokat teljesit a külföldi kapcsolatok fenntartása és megerősítése érdekében. /FrOvt köv,/ QRSZAGOS LEVÉLTÁR
