Napi Hírek, 1937. május/1

1937-05-02 [0393]

/ Rákóczi szobor leleplezése. Hón<_.n beszéde. 1. folytr/ o Y*/Y rfátcóczi szobráról lefculJott a lepel: ércbeöntött képe egy egész nemzetet hiv emlékezésre, int elmélkedésre, késztet hódolatra. Az ország kormányzója és az egész nemzet eljött a hivásra, hajlik az intésre, kész a hódolatra. Emlékét idézzük Rákóczi Ferencnek, az embernek és a fejedelemnek, a diadalmas hősnek és a bujdosónak. Elmélkedünk sorsán, az örök magyar sorsot példázó életi változandóságon. Kutatjuk, honnét jött és magyar népét mily célok felé vezette? miért lett a nemzet hősévé, késő magyar nemzedékek bálványozott §sz menyé vé? (hyv>j> {A £<rxfo/n.JLjtilr Hódolunk az idők távlatéban immár eszménnyT noTD személyiségének. ' • \. Ercalakia mögött a lelket keressük, az eszmét., hegy ösztönzést kapjunk és ok/ulást szerezzünk. Találgatjuk, ki volt. mi nékünk ma Rákóczi Ferenc? Történeti élet vagy időtlen eszme? Hu sból-verből ember vagy elvont szimbólum? Valóság vagy eszmény? Gyarló emberalak vagy - Petőfi szavával - "hazánk szentje"? Rákóczi Ferenc, fejedelmek sarja, büszke hagyományok töménytelen-vagy on gazdag örököse, mint a magyar élet jövendő vezére lépett az életbe. lelki világát nagy jóság, érzelmesség, elmélyedő szellem, s?emlé3)ődő hajlam, mély vallásos érzés és művészi érzék, hivatástudat és kötelességérzet, cselekvőerő és kitartó akarat, értelmét gyors felfogls és biztos áttekintés, kritikai szellem ós élénk tudásvágy, rendszeres gondolkodás és kivételes szervezőkészség jellemezték. Gyermekkorénak és ifius^gának keserves tapasztalatai magánakélő, zárkózott, sőt már-már emberkerülő ifiut neveltek belőle. Tanulmányai közben a művészet világában talált üdülést. Emberek he Ivett inkább a könyvek társaságát kereste; a filozofálás és vallásos elmélkedés felé hajlott. Vallásos hite, erős katholikus meggyőződése is a lélek legmélyebb forrásaiból táplálkozott; ment volt minden formalizmustól és ,a hit lényegét nem érintő elfogultság-tói. Hitéletének ez a bensősége és lelkének veleszületett jósága jutott kifejezésre felekezeti türelmében és szociális érzésében, a protestáns panaszok és a jobbágysors megértő megítélésében, önkritikáiéiban és önzetlenségében, az egyéni gyengeségek megbocsátásában és a közéleti er_ köles szigorú értelmezésében. Önképzés ntján folyton gyarapított műveltsége és erkölcsi felfogása messze kortérsai fölé emelte. A jellegzetes magyar hibák bírálatával népét is a maga erkölcsi színvonalára kívánta emelni. Egyénisége és nevelése visszatartotta a politikai szerepléstől. De mikor megismerkedett nemzete seérelmeivel es népe szenvedésével, habozás nélkül vállalta a reámért nehéz históriai feladatot. Politikáját családi hagyományai mellett a töiök kiűzése és a trónöröklési törvény nyomán kialakult ui helyzet határozta meg. Személyében két politikai párt vezéreinek vére és hagyománya egyesült. Apái Erdély fejedelmi szákén kis országuk függetlenségéért és a keresztény felekezetek egyenjogúságáért küzdőttek;a iegyveres ellenállás ősi nemesi jogiban látták a nemzet fennmaradásának biztosité/Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR