Napi Hírek, 1937. május/1
1937-05-02 [0393]
/Hóna beszéde r, Rákóczi szoborlojeplezésen. 2. folyt./ o Y/Y Anyai ősei a török kiűzésével és Erdély bekebelezésével óhajtották az ország területi egységét helyreállítani: a királyhüség utján kathollkus alapon életrenivott tel ies poli tika 1 egységben látták a jövő fej* lódé s zálogát. A XVII. század közepéig ez s két politikai irány Bethlen Gábor és Pázmány Péter politikája . szembenállt egymással. A század második fe lébenra császári abszolutizmus erőszakos Kormányrendszere* w és a török hatalom ujabb hóditókisérle tei megint időszerűvé •• tették a magyar nemzetpolitika újra meg újra felújuló sorsdöntő problémáit, a magyar faj és nemzet fennmaradásának avagy megsemmisülésének végzetes kérdését'. A nemzetnek ujr3 választania kellett Kelet és Nyu- • gat, alávetettség és függetlenség, politikai tagoltság és egység között. Ennek a helyzetnek felismerése egy táborba hajtotta az addig* különböző utakon járó', de egy célra, ,a régi'magyar hatalom helyreállítására törekvő állam fér f i aka t. p IHXW**^ ^^XaJt. Zrinyi Miklós - Rákóczi anyjának nagybátyja - a költő fhletével ismerte fel, hogy e kérdések megold ás ára csak maga a nemzet hivatott. A próféta hitével hirdette, hogy a német-politika és a törökpolitika ösvényéről vissza kell témí az Árpádok, Anjouk, Hunyadiak öncélú magyar-poli ti káj ának útjára. Hirdette, hogy a magyar fajt és nemzetiséget csak maga a nemzet mentheti meg önnön erejéből: a nemzeti erők összpontos itasával, a politikai egység helyreállításával, rendszeres katonái és kormányzati szervezőmunkával. A költő-hadvezér korai halála után ennek a politikának nem akadt hivatott folytatója. A közéletet és a társadalmat uira a vallasharcok korának szelleme hadiotta át. Szent István birodalmán négy hatalom osztozkodott: Lipót császár és király, Mohammed szultán, Apall fejedelem és a felsőmagyarországi részeken ui uralmat alapitó Thököly Imre.Német is, török is a nemzet megsemmisítésére tört. A belső ellentétek és külső ösztönzések a kuruc-labanc viaskodásban elmerült magyarokat is akarva-akaratlan e törekvések eszközévé alacsonyították. Mikor pedig a török kiűzése után a császári hadsereg idegen vezérei lettek úrrá "az országon, az alkotmányellenes komínyzat akadályozott meg minden magyarcélu politikai megmozdulást. Ebben a területileg, politikailag, társadalmilag széttagolt, majd Önállóságától megfosztott országban apái neve, ősei emléke, csal adja'hagyományai, fejedelmi méretű vagyona eleve kijelölték Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiának történeti útját. A nemesi közvélemény már szenge gyermekkorában benne látta, a szegény jobbágynép benne kereste vezérét, a nemzeti függetlenség, az ősi alkotmány, a vallásszabadság és a sanyargatott jobbágynép hivatott védelmezőjét. Mikor tizennyolc éves korában uira hazai foJdre lépett, nemesség és jobbágyság egyaránt szabaditóként üdvözölte és Rákóczi Ferenc habozás nélkül vállalta ezt a szerepet. Tehetfégp országépi tő, szervező, alkotdmunkára, a régi nagy királyok munkájának folvtatás^ra. Zrinyi Miklós elgondolásának megvalósít és ára hivta. A nemzet érdekek és törvények védelmében mégis harcra kényszerülve, ezt a feladatot is vállalta, Nemzete igaziba,és a maga elhivatá'sába vetett erős hittel indult el a szabadsághős küzdelmes utián. \. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR \ / .... ......«/ V
