Napi Hírek, 1937. március/1
1937-03-09 [0389]
1 Kö/Kr Berlin, március 9. 'Német Távirati Iroda./ a A Deutsche Diplonatisch-Politische Korrespondenz abban a cikkében, amelyben állást foglal a külföldi saj-fyó egy r^sz^ben a magyar szélscjobűoldali alutólagos Duccstervekről terjesztett híresztelések *s ezzel kan csolatos németellenes vádaskodások ellen, különösen kiemeli, hogy nem fog sikerülni megzavarni a Németország és Magyarország közötti ^bizalmas viszonyt. Áz a bizalmas viszony már a világháború előtt is fennállott, túlélte a háborút és még ma is olyan, h ogy/ re m eny te len minden kísérlet, amely viszályt akar szitani a két ország /eleve/között. Tekintettel azokra a súlyos viszonyokra, amelyek között a trianonsuitotta Magyarország élni kénytelen, érthető, ha visszaesések is matatkoztaK a magyar kormány ama sok komoly törekvése során, amellyel biztosítani igyekezett az ország teljes szilárdságát. A cikk elégtétellel állapit ia meg, hogy hivatalos magyar részről n leghatározottabban állást foglaltak ama felelőtlen híresztelés, ellen,amely a meglevő nehézségeknek katasztrofális jelentóséget akar tulajdonítani. o Kr/Kr Bécs, március 9. /Magyar Távirati Iroda./ Komis Gyula egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke, az itteni tudomány egyetem m gh i vés ara ma délután tartotta meg második cseretanári »lőodásat "Kultúra mint állaffiöél" -cimmel. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Kornis Gyula előadásában rámutatott, hogy az állam fogalma mögött nagy világnézeti nroblémák rejtőznek. Az államnak valamennyi kérdése ugyanis valamely célhoz, az ebben rejlő értékhez mérten nyernet csak megoldást. Aki az állam jogalkotó hatalmát fel akarja használniieglevő rendet és intézményeket meg akarja változtatni, az előtt mindig valami célnak kell l-ebttgnie, agy értéknek, amelyhez viszonyítva a javasolt változtatás értékesebb, mint a meglevő rend. E részletcélok végső célokba és értékekbe torkolnak, amelyeknek foglalata a reformra törekvő szemei előtt mint dllameszraény, mint az állam ideális lényege és mintája fénylik. Az állami tevékenység'mögött tehát tudatosan vagy tudattalanul mindig világnézet, egy értékrendszer filozófiai álláspontja húzódik meg. Mi az állam végső célja, értelme , ide álja? Mi a rendeltetése a nemzetek történetében az egyetemes emberi haladásban? E kérdések fonalán alakultak ki az államcél-elméletek: a jóléti állam, a jogállam, a szociális állam A s a kultúrállam eszméi. Liberálisnak vagy szociálisnak, konzervatívnak vagy radikálisnak, demokratának vagy autokratának, nacionalistának vagy internacionalistának lenni annyit jelent, mint más *s más értékfelfogást táplálni az állam célja felől. Minden politikai pártprogramra lényegében alkalmazott értékfelfogás, azaz világnézet. Ha keressük azt az átfogó célgondolatot, amelyben rejlő értékeszme megvalósítását végső elemzésben az államnak szolgálnia kell. ezt csak a kultúrában találhatjuk meg. A kultúra ugyanis az abszolút értékeknek reáhszere: a jónak, igaznak, szépnek és isteninek értékei, amelynek megvalósítási formái: az erkölcs é s j 0 g, a tudomány, a művészet A s a vallás. Mi az emberiesség végső rendeltetése? A kultúra értékeinek a sok évezredes fe.iJldé s folyamán való objektiválása. Evégre van a földön az egyén, a nagyobb szellemi közösséget alkotó nerazet.s végül a nemzeteket átfogó .emberisig, amelynek öntudatos történeti egységet appen a humanitás esznrje, vagyis az a feladat kölcsönöz, hogy mennél teljesebben bontakoztassa ki^a legkülönbözőbb fai okban és nemzetekben rejlő emberi szellem.a maga erőit. . Mikép viszonylik a kultúrállam eszméje a jogállamhoz fi jog mélyén rejlő erkölcsi érték, az igazságosság- az első hid.^amely a kultúra '= '* J°« áílM f0galtBát 8S Twn «« követeik-.?
