Napi Hírek, 1937. március/1

1937-03-09 [0389]

oKr/Kr f /Komis Gyula előadása, folytatás. Az.álíam képviseli a kultúra értékrend szerének ne gvalós itásában kat'exochén ' a jogi értékeket s ezek erkölesi, metajurisztikus formáját, az igazságosságot Az államnak a jogrend mellett a másik főjegye a hatalom. Ez az állam fennmaradásának és önkiié jtésének eszköze, amelynek alkalmazásét a jog szabályozza. Viszont a kultúra az a végső cél, amelyet a hatalomnak a jogtól szabályozott alkalmazása szolgálni köteles. De vaijon lehet-e hatalom által kultúrát s kultúra által hatalmat teremteni *s fokozni? t A hatalom puszta parancsszavára nem lehet a kultúra értekeit megélni s igy a kultúrát fokozni. A szellem hatalom, de a hatalom nem szellem. A puszta hatalom nem tudja az ér£ékélménye ke t, ezeket a legbensőbb, trracifláliS|

V,!

meleg*' szellemi teremtő aktusokat kiváltani. Hiába rendeli el az állami hatalom, mit tartsak erkölcsösnek és mit erkölcstelennek, mit érezzék szépnek és mit rútnak, mit szeressek s mit gyűlöljek. A hatalomtól külsőleg erőszakolt kultúra gyökértelem, éretlen, senyvedi művirág. A hatalomnak azonban egy sereg'fontos eszköz áll rendelkezésére, amelyek segítségével a kultúra megindulását és fejlődését közvetve fokozatosan"elősegítheti, így gondoskodhatik a kultúra anyagi feltételeiről: iskolákról é

s egyéb művelődési intézményekről, ezek méltó fenntartásáról é

s fejlesztéséről. Az állam kultúrpolitikájában az állami szuverenitás komor hatalmi érc•ábrázata önkénytelenül is megenyhül és átszellsmül. mert a kultúrának, mint az állaffloél erkölcsi-szellemi olclalának fénye éri. Az eszmék hatalma A

s a hatalom eszméje nem ellentétes, mert az állam valóságos hatalma ^is lényegében azoknak az értékeszméknek hatalmán alapul, amelyek az állam intézményeibe türténetilegirradiálődtak s valósággá szilárdultak.- Rejlik-e hatalom a kultúrában? behet-e kultúra által hatalmat teremteni? Ez a kérdés az államokat a történet folyamán jobban érdekelte: nem a kultúra volt^elottük a cal s a hatalom ennek csak eszköze, hanem a hatalom fokozása a cél s a kultúra csak eszköz. A kultúra ugyanis szellemi hatalom s a szellemi hatalom a leg

T főbb forrása a fizikai hatalomnak ih> a tudomány, technika, erkölcs stb. utján. Minél műveltebb egy nemzet, azaz min^l szélesebb rétegeiben a tudásnak^s erkölcsnek minél magasabb fokán áll, annál jo-ban tudja a maga szellemi és anyagi energiamennyiségét növelni, tehát annál hatalmasabb is. A kultúra értékeinek megvalósítása, a kulturíiavak fokozása egyben a hatalom növel-se is. Sok barbár népet azért fujt le a Tört-net géniusza bolygónk színpadáról, mert nem volt fogékonysága a kulturértékek iránt s helyet kellett engednie oly érdemesebb népeknek, amelyeknek szelleme mozgékonyabb á

s alkalmazkod^bb, amelyekben több az iniciativa, bátorság, munkakedv, erkölcsig tisztaság é

s szívósság. A kis Európa népei majdnem az összes többi földr-szt gigájukba hajtották s ma közvetve majdnem az egész Földnek urai: ez a legf

a

nyesebo bizony it

á

ka annak, hogy a kultúra valóban hatalom is. Mivel az, ami belülről a nemzet, kívülről az állam, természetes, hogy aíIX. század folyamán nagyranótt nacionalizmus, nemzeti tudatosság oly mélyen érzett különszerü kulturális hivatóttsagát átsugározta külső hatalmi szervezetére az államra is. Eszerint az állam nemcsak arra való, hogy -trről gondoskodjék, hogy polgárai biztonságban ^rezz^k magukat -s jóllakjanak, hanem arra is, hogy a fizikai ünfentartáson felül az emberhez, mint eszes lényhez méltóan, a szellem világába is fölemelkedhessenek, a nemzetben reiló szellemi értékeket kifejthessék. Az állam nemcsak adot behintő, kényszert alkalmazó közhatalom, hanem szellemi-erkölcsi c-lok $p erikák hordozója is, a nemzet külsőleg megnyilvánuló trrltosagtuda.ta és tekintélye. A nemzet, mint közösség, történeti organizmus: az állam viszont^ . ennek tudatosan szervező élotalakja, a kulturális célok külső objektivaloia, /folytatása következik./