Napi Hírek, 1937. február/2
1937-02-23 [0388]
A löátydskori latin humanizmus továbbfejlődését a nagy király halála, de még inkább q mohácsi vész kegyetlenül megszakítja. A humanizmus csak mint retorikai feultura élt tovább a műveltebb papság és a nemesség ajkán a megye és országgyűléseken. A lítátyáskori humanizmus velejében latén: görögül tudó magyar alig néhány van. S jellemző, hogy amikor a XVIII. század végén a görögös neohume.mzmus Németország legfényesebb elméit a legmélyebben megragadja, nálunk alig talál visszhangra. Az uj hellén irányzat esztétikai rajongással meg van győződve arról, hogy a görögség minden későbbi kor számára örök példakép. A XIX. század történeti kutatass azonban a görögségnek ezt a rtjorgó eszményitósét szertefosiatta, Jött a historizmus , £mely az antik világban csak a mi kultúránk fejlődési gyökereit látto t a humanisztikus művelődési eszmáy-körét a történeti gondolkodás és értéktntdat kitűnő gyakorié terére szü* kitette, amelyen az ifjúság szemléletesen megértheti,mi a kultúra lényege és értékformái, egyszersmind, hogy milyen az emberiség történeti evolúciójának vonal: évezredeken át. A neohumanizmus görög világa ma már számunkra nem idétlen norma, hanem esak a kulturértékek megélésének legjobb történeti bevezet* eszköze: az a históriai anyag, amely a legalkalmasabb arra. hogy fejlett modern kultúránkat összehasonlítsuk az egyszerű kultúrával, amelyből a mienk is kinőtt, - Közvetlenül a világháború után újra nagy eréllyel tör elő - bármily paradoxul hangzik - az antik szellem, a lelkek örök újjászületésének forrása," az ola sz, francia és részben az angol nemzetek kebeléből. A világháborúból győztesén kikerült olasz, francia és angol nemzedéknek imperiálisztikus szelleme, rokonnak érzi magát római őseivel, magát a római világ birodrlom egyedül jogos örökösének érzi. Ennek az érzésnek lángja a régi Italis földjén a fasiszt1 öntudatban csap a legmagasabbra, de ott ég a világháború óta kisebbnagyobb lánggal a francia és az angol nacionalista hnto3ioms 0 vsrgásh8n is. Újra mélyen egybeolvad a humanizmus és a nacionalizmus. A humanitás, amely a népek szellemi összeköt" kapcsa, ma egyben rlvslitás, amely a népeket egymástól politikai aspirációkban elválasztja, mert mind a három nép magát a római hatalom örökésének öfezi. A mi történet dinamikájának igv az antik világ szemlélete nem jelentéktelen politikai tényezője. - Az olasz nemzetnek fasiszta újjászületése egyenest a régi Bdrna eszményének történeti utvonalán ment végbe. Az antik Róma jegyében megújhodik a latin faj öntudata, megszületik a már-már anarchiába fúló Itália mai imperializmusa, A nemzet bármilyen életbevágó kérdése merül fel, a Duce rögtön a régi Róma történeti példáit keresi. S a történet valóban megújrázza magát. A régi Itália hatalmi expanziója először az afrikai partok, Kartágo felé tör s a mai túlnépesedett Itália is Hannibál földjére sóvárog, mely fölött ma a gall kakas uralkodik. Egyelőre a meghódított Abessziniát emészti meg, de Egyiptom irényában már a brit oroszlánt ingerli. A fasiszta iskolai reformokban a Humanizmus nem pusztán művelődési elv, hanem egyben politikai eszmény is. Ápolja az iskola a namzet öntudatát, az antik nemzeti hagyományok tüzetes ismeretével: ez a politikai hatalmi cél elérésének legbiztosabb utja. /Folyt, köv,/
