Napi Hírek, 1937. február/1

1937-02-08 [0387]

P r o J o ti o ! Az" alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk annak az emlékbe szednek a szövegét, amelyet Ravasz László dr. mondott el a Nemzeti Casino vasárnapi Széchenyi lakomáján. A keretet és a beszéd rövid kivonatát vasárnapi 12. kiadásunkban közöltük. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Főméltőságu Kormányzó Fr' Kszekció Királyi Fenség! Tisztelt Fraiml Különös helyrajza van a szellemi világnak; megtörténik, hogy ha valakihez százados multüra visszatérünk, ezzel előbbre haladunk, h Széchenyihez való visszatérés mindig egy iépés - előre. Ennek az oka bizonyára nem mibennünk, hanem Széchenyiben rejlik. Széchenyiben sok az időfelettiség - hiszen ez az igazi nagyság, érték, neki megvan az a különös sajátsága, .hogy örök útitársunk legyen s minden idők minden magyarja számár^- mondjon valami olyat, ami az élet lényegébe vá$. Ma már tudjuk, hogy nem jel ismeri Széchenyit az, aki benne valami szakmmbert nagyságot lát, például politikust, nemze tgazdászt vagy társddalomnevelőt. Ilyen munkái összeolvadnak, kimélyülnek, átalakulnak. Nem volt vérbeli politikus, mert soha párthoz nem tartozott s mikor egy ország ünnepelte, akkor is egytdül állt; viszont mikor magányos vadként keringett szuk döblingi szobájában, ő volt a legnagyobb magyar politikai tényező, egyedül is egy félelmes párt. Mint nemze tgazdász f tulaj dónké ppen erkölcsi erőkkel igyekezett megtölteni a termelés, fogyasztás, közvetités és elosztás szabályait s azt hirdette, nem jő hazafi , aki nem jő gazda, de megint jő gazda csak müveit és becsületes ember lehet. Mint tarsadalomnevelő egy csomó szaggatott és rendszertelennek látszó ötlettel - amint 5 egyszer felsorolta, helyesb ekével, lóherével, jobb; vencéglővel, versenyfutással, tudós társasággal, ui magyar dictionariummal - egy olyan rendszeres és gyö keres szellemi átalakítást indított meg, amilyen csak kettő volt ezer esztendő alatt: egyik Szánt István korában, másik az uj kor kezdetén. 0 a magyar életnek nem egy adott kérdését oldotta meg, mint Martinuzzi. vagy Reák Ferenc, nem egyik ágtevékenységét fejlesztette, mint Verbcczi, nem részideákat testesített meg^mint Arany . a költészetben, Liszt a zenében, hanem magához a nemzeti lélek substantiájához nyúlt s a magyar embernek egy másfajta típusát akarta kitermelni. Ma azt mondanák, hogy szellem-erkölcsi magyar eugéniákra vállalkozott. Olyan valamit kísérelt meg ezelőtt száz esztendővel, ami csak ma sikerül nagy diktátoroknak, u: világot akart Magyarországon teremteni, egv ui embertípus által. Semmi sem oizonyitja ezt jobban, mintha száz esztendő távolából összemérjük l^nagyráb ellenfelével, akkor győzelmes versenytársával: Kossikth Lajossal. Ha hirtelen megváltozik a mult század negyvenes éveinek világa s Kossuth egy washingtoni demokráciában találja magát, egyszerűen elakad ajakán a szó s ha nincs kamarilla, nincs Metternich, mtes feudális Magvarország: nincs mondanivalója. De Széchenyi' éppen,olyan tevékeny, lelkesítő és ujité lett volna, ha Franklinok mellé állva, Tszak-Amerika polgára lesz. Az ut 'dállamok területén élő magyarságnak Kossuth Lajos ma nem sok ujat tud mondani, mert ismételnie kellene azt a szabadelvű és demokrata ideológiát, amely bokrétaünnepét a Páris^rkörnyéki béke alkotásában ünnepelte. Viszont az erdélyi magyarság újra meg újra Széchenyihez fordul és az c írásaiból mint Sybilla-könyvekből próbálja kibetűzni könyvét. Jaj, hogy csak most tért , ide, az utolsá könyvhöz, az utolsó órában, , , Í 0 K/K /

Folyt

. köv./