Napi Hírek, 1936. december/2
1936-12-16 [0384]
A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az« Országos Felsőoktatási Kongresszus atolsö* napján három szakosztályban folytak az ülésezések. A bölcsészeti szakosztály ülését Héman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében Kornis Gyula államtitkári cimmel felruházott egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke nyitotta meg. Bevezetőjében rámutatott, hogy a bölcsészeti karok és a tanárképzés viszonya 1773 óta foglalkoztatta a kormányzatot.Látszólag egyszerű a kérdés: a tudományos szakképzést megadja a bölcsészeti kar. a didaktikai képzést a tanárképze intézet. E gondolatnak a valóságba ültetése szonban nem ilyen egyszerű. Mindkettő a jo tanár nevelésére törekszik. Ez pedig szaktudományában alaposan jártas s állandó belső szükségletet érez'a további szellemi önkiegészülésre, a folytonos továbbtanulásra; de ez a törekvése kiterjed szaktudománya határterületeire is, sőt általános műveltséggé szélesít, hogy egyéb művelődési anyagokat is koncentrálni tudíon. Csak az ilyen tanár személyisége tudja kiaknázni a legfőbb nevelő eszközt: a példa szuggesztív hatását; csak az ilyon tanár méltó a nemzet vezető rétegének lelki formálására a középiskolában, emely a nemzeti kultúra történeti folytonosságának legfőbb letéteményese. A tanácskozáson a kultuszminisztérium képviseletében FüleiSzántó Endre miniszteri tanácsos, az egyetemi ügyosztály főn ke. Eyssen -t'ibor miniszt-ri osztálytanácsos és vitéz Nagy Iván miniszteri titkár vettek részt. Az előadó Németh Gyula egyetemi tanár volt, aki a bolcsészetkari oktatás rofomjárél szólva a tanulmányi időnok öt'évre való falemiését kivints egy ugynev zett előkészítő év beiktatásával. Ez alatt az év alatt a hallgatok tudományelméleti és müvelődéselméleti bevezetést hallgatnának, valamint a választott szaktárgyek alapelemeiről nyernének tájékoztatást és minden hallgatóra nézve kötelező volna velameply modern, idegen nyelv tenu1ÍS8. Az első év végén a hallgatok úgynevezett elővizsgálatot tennének ezekből a tárgyakból. A tanári alapvizsgálatok, illetve az újonnan rendszervsitendő úgynevezett doktori előszigorlatott a hatodik félév folyamán lehetne letenni. A tanári szakvizsgálat, illetve a doktori szigorlat ideje pedig a tizedik félév lenne. A felvételeknél nemre való tekintet nélkül felvehetőkník kivánják a idl érettségizetteket, de elégségesen érettek csak a hallgatóság 5 százaléka erejéig volninak felvehetők. I kötelező óraszám nem haladhatná meg a heti 2 : J-25 órát. Javasolja, hogy a tanári kinevezéseknél a jelölt minősitése és tudományos munkássága is'figyelembe vétessék, végül k|ri, hogy a tan írjelöltek képzésének biztositésa céljából minél több internátus szerveztessék. A meginduló vita első szónoka Melich János prodékán volt, aki a szigorú szelekciót tartotta kívánatosnak. Mészöly Gedeon,'Liber Béla, Hsinlein István, Szabó Dezső, Förster Aurél, Eckhart Sándor, Srandenstein nála báró, Entz Géza, Papp Karoly, és Halasy-Nagy József vettek részt a vitában, utóbbi a gyakorlati időnek két évre való felemtését javasolva," amely alatt a tanárjelöltek még filozófiai és pedagógiai tantárgyakat is hallgatnának. A délelőtti ülésen tartotta meg előadását még Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanár, a vitamin-kutatás neves tudósa, aki a" uermészettudományi képzés és laboratóriumi munka szerepéről szólott az egyetemi oktatásban. A természettudományok előretörése és jelentőségük óriási mérvű megnövekedése az egyetemeket is ui feladatok elé állította. A helyes természettudományi oktatás azonosn csak megfelelő tansegédszemélyzet beállításával biztosítható. Változtatni kell azon is, hogy ne a tulsok adat--- . . . halmozására törekedjék a tanár, hanem az értelem, érdeklődés, önálló szemlélődés fejlesztését tekintse hivatásának./Folyt ,köv ./ Na/Vi j') r i 5_