Napi Hírek, 1936. december/2

1936-12-16 [0384]

A műszaki szakosztály a műegyetemen kezdte meg tan ácskozásait Herrmann Miksa volt kereskedelemügyi miniszter, műegyetemi tanár elnöklésével. Az első előadó Schimsnek Emil műegyetemi tanár, felsőházi tag volt aki a laboratóriumi munka szerepéről szólott a mérnökképzésben. Rámutatott az anyagvizsgálatok fontosságára, amelynek kapcsán a biztonsági fokok ismerete nagy sz?repet játszik egyes hatósági intézkedéseknél is. A műegyetemnek nemcsak konstruktőröket/ hanem üzemvezetőket is kell képeznie, de emellett a kutató tevékenységre is lehetőséget kell nyújtani. Sajnos, pénzügyi akadályai vannak a kutató munka olyan mértékű kifejlesztésének, mint azt a külföldi főiskolákon lítjuk. , A meginduló vitában Varsanyi Jümil lelsőhazi tag a kutató munka fokozott anyagi támogatását követelte. Mihályi'iy Dezső, a Láng-gépgyár igazgatója, a szükséges összegeknek esetleg társadalmi uton való előteremtését javasolta. Vér Tibor dr. műegyetemi magintanár kifogásolta, hogy nemcsak az állam de az iparvállalatok sem támogatják kellőképen a műegyetemi oktató munkát. Külföldön ezzel szemben az iparvállalatok óriási összegekké^ sietnek a .. műszaki főiskolák támogatására. Keleti Kornél dr. után liohringer Sándor raüegye-emi tanár szólott a legégetőbb hiányokról, amik megnehezítik a laboratóriumi munkát. A bölcsészeti szakosztály délutáni ülésének első előadása Huszti József egyetemi tanár felolvasása a polgári iskolai és tanítóképző intézeti tanárképzésről. Ismerteti e tanárképző történeti fejlődését, amely 1328ban a Szegedre való áthelyezés alkalmával végre nyugvóponthoz jutott. Mind a szakemberek, mind a polgári iskolai tanárság azóta meg. van elégedve az elért eredményekkel, neformra tehut jelenleg nincs szükség, ügyetlen kivánslg, hogy a doktori fokozatot okleveles polgári iskolai tanárok is megszerezhessek. A zártszám alkklmazáaa következteben az elhelyezkedés is bizto- / sabb, mint a középiskolai tanároknál, A férfiak közül általában nincs állástalan és a nők közül is szinte bizonyosan számithat előbb-utóbb mindenki elhelyezkedésre. M a helyzet a középiskolai tanárokat is idevonzza, akiket két év után polgári iskolai tanárokká minősítenek át- A tanítóképző intézeti tanárok képzésére szolgáló úgynevezett Apponyi kollé&iumhál sincs szükség reformra. Tulpródukcid itt sincs. A szakosztály utolsó előadója Imre Sándor dr. volt államtitkár, egyetemi tanár, aki a tanítóképzésnek az egyetemre való átvitelét nem tartja kívánatosnak. Lehetővé kellene azonban tenni az egyetemre való jutást az okleveles tanítók részére akár ugy, hogy az önkéntes tov bbtanuláá biztosítják, akár ugy, hogy az egyetemeken továbbképző tanfolyamokat szerveznek a tanító^ számira, aii így megkaphatja egyéni tudásszomjának kielégítését, Ennek az egész nevelésügy hasznát látná. Az orvosi és'közegészségügyi szakosztály a .. Pázmány Péter tudomány egyetem szemészeti osztályán folytatta tanácskozásait Verebély Tibor dr. egyetemi tanár, az országos Orvosi Kamara elnökének vezetésével. Később az elnökiést Scholtz Kornél'dr. nyugalmazott államtitkár, PZ Országos Közegészségügyi Tanács elnöke vette át. Az ülésen megjelent ííoman Bálint közoktatásügyi miniszter is vitéz Terbócz Miklós miniszteri osztálytanácsos kisérsAz első előadó Balogh űrnő dr. egyetemi tanár volt, aki az orvostudományi képzés reformjával foglalkozott. Történelmi visszapillantás után megállapította, hogy a régi, úgynevezett felcser iskolákkal szemben a hazai egyetemek az orvostudomány fejlesztését és az orvosképzés! világviszonylatban is elismert magas színvonalra emelték./Polyt.köv./ Na/Vi jj \Q