Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-04 [0383]

Kállay Miklós, a következő felszólaló emlékeztetett arra, hogy már 1932 május 9.-én elmondott beszédében is a leghatározottabban a titkos választójog azonnali bevezetése mellett foglalt állást. Ezt megcsinálták az egész világon s ez elől kitémi nem lehet. Hibának tartja»hogy már régebben nem csinálták meg a titkos választójogot. Azt szeretné, ha az a kellemes légkör,amely a bizottságban kialakult,az egész^ orsz gra kiterjedne, i titkos választójogot becsületesen és minden hátsó gondolat kizárásával kell megvalósítani. Mindamellett nem kell kerülgetni a nemzeti él állami létet biztositó körrektivumok kérdését sem .Sokan kifogásolták, hogy a kormány nem jött konkrét javaslattal. k maga"részéről elismeri, hogy a Darányi-kormánynak erre nem volt ideje. Nem helyesli Eriedrich Istvánnak azt az álláspontját, hogy az ui választójogot novelláris törvénnyel a mai választójogra építsék fel. Imi a választójogi rendszereket illeti azokhoz csatlakozik,akik egy vármegyei listát es esetleg ennek keretén belül^vegyes választójogi rendszert képzelnek el. Egyes kerületek összefoglalásával több értékes egyéniséget lehetne be-' juttatni a parlamentbe, k választójogot gyorsan megcsinálni nem szabad, mert erre a szervezkedéssel a polgári pártoknak fel koll készülniük. k sorrend kérdésében Bethlen István gróf álláspontjában osztozik és a kormánvzói jogkör és a felsőházi hatáskör kiterjesztését : * feltétlenül szükségesnek tart ja. ugyancsak helyesáte a két ház közötti közeledés gondolatát is. Ami a diktatúrák és a parlamentáris kormányzatok közötti különbséget illeti, rámutatott arra^ hogy a diktatúrák csak a nagy országokban érvényesülnek, kis 'országpkban pedig könnven klikk-ura lommá fajulhatnak, kz a feladaxunk^fejezte be beszédét Kállay Miklós , hogy ezt a választójogot ténvleg olyan légkörben bocsássuk útnak, "amely lehetővé teszi, hogy e. nagy kérdésen zökkenés nélkül és lehetőleg eredményekkel jussunk tul. ' Lakatos <áyula mindenekelőtt az időszerűség kérdésével fo^lalkozottk k választójog reformját nem tartja időszerűnek, de elismeri^ hogy szükségszerű, k politikai ideálok és ideák szempontjából olyan konfu-" zió^uralkodik az egész világon, hogy ha van alkalmatlan időszak az ilyen nehéz problémák szabályozásara, a mai ilyen. Le a külpolitikai helyzet alapján sem lát időszerűséget. Eckhardt Tibor beszédének legnagyobb részével egyetért, az"~o felszólalása meghatározta a vita szinvonalat .Ismétli,a külpolitikai helyze"t óvatosságra int, mert egy esetleg forradaímasitott lelkületű ország,ha súlyos külpolitikai bonyodalmak központjában talélja magát; nehezebben tud" ellenállani azoknak. Diktatúra azokban az országokban van, ahol a nép jogok kiterjesztése átmenetnélküli hirtelenséggel következett be s nem volt idő arra, hogy a demokráciának nagy nevelő iskolája a maga hatását éreztesse, kz idők által-ránk kényszer'itett szükségszerűség azonban mégis a reform mellett szól. 0 is- azt vallja, hogy nem a jogok kiterjesztésének mértéke fontos nálunk, hanem az, hogy tisztességes és fair választójogot és választási eljárást alkossunk. k tisztességes eljárási módban ' latja az egyedül elképzelhető korrektivumot. k titkosság elvilog nem a népjogok kiterjesztését jelenti, llapjában véve jobb a nyilvános választás, mert sokkal több emberben működik a gyűlölködés, az irigykedés, a bosszúállás, mint a közszellem és az igazig legjobb célra v^ló törekvés, ezek az ösztönök pedig sokkal inkább tobzódhrtják ki magukat a titkosság keretében, mint a nyilvánosság ellenőrzése mellett. . . j/ , /Folytatása következik/ 76^-9 h^Ba/H/T