Napi Hírek, 1936. november/2
1936-11-28 [0382]
V a r 5 ó, novemb er 28. Antdnescu román kulü t ymir,'. szt er lengyelországi látogatásával kapcsolatban román és L-ngyél részről a kovatk-sze 3gyüttJS hivatalos közleményt adták ki: In»on ÍSCU román külügyminiszter és ^eck 1 jngye 1 külügyminiszter a két országot érdeklő valamennyi kérdés letárgyalása után megállapította, hogy a két kormány néz et á ezekben a kérdes;kben t .lj v s-n azonosra. N-ggyői"dásUk szarint a jelenlegi hlyzet et ébor figyelemnnl k ¡11 kisírni és^^z'rt. a k$ orszá.'n^k a 1-gszc.ro sabb érintk izést kell f-ntirtania. • '•' Megállapították a többi között, hogy a la gyel-rpman szövetség magfeleit azoknak n coloknak, amelyeknek érdesében kötötték és hogy az a szövetság a nemzetközi viszonyok stabilizálása ás az amrépai biztonság tarán "épit?tényezőt jelent . A két miniszter azuttal megerősíti azt a közcs elhatározását, hogy minden körülményak között érintetlenül fentért ja azokat az alapelveket, amelyeket a Í3ngye 1-román garancia— szarződ ós tartalmaz abból a óéiból, hogy ezeknek az alapelveknek teljes hatályosságát lurópa uj szervezetében a két ország javára megőrizzék. "Tp°n ezért a kát külügyminiszter késznek nyilatkozik arra, hogy ezt a szövetséget a gyakorlati élet minden terén a két nép érdekeinak szem 3 lett "tartásával és a mostani helyzet parancsol? szükségességeihez alkalmazkodva kifejlessze. Kilátásba vették a többi között a román közoktatásügyi miniszternek,a román hadsereg vezérkari főnökének és a tornán Nemzeti "°ank kormányzajának vars / i látogatását, ^aráti szellemtől és kölc önös bizalomtól'v ;zérol tetve a két külügyminiszter lengyel-román kulturegyezményt irt alá, továbbá aláirta azt a kát j rvző könyvet, amely a kei ország ifjúságának nevelés* terén val* együttműködéséről intézkedik ós ez enkivtil kicserélt^ annak az egy e zményne.k -ratifikálási okmányait, amely a lengve 1-roman határok közelebbi ra^g ha tarozásáról intézkedik. /SfPT./ Y TVY/L N Bar li n,november 28. /Német Távirati Iroda./ ^erndt Alfréd Ingomar miniszteri tanácsos, a bircüalmi kormány sajtófőnökének helyettesei a birodalmi kulturtanács nagygyűlésén előadást tartott "A műbírálótól a művészet szolgájáig" címmel. Ismertette a mükritika keletkezését és fejlődését, majd a színházi kritikának a z évszázad kezdetétől tartó teljes elzsidósodásával foglalkozott, amikor már n em a művészi teljesítmény ok tárgyilagos megítélése volt a, cél, hanem csak romboló zsidó élcelődés. Az emberiség története min. den évszázadban a nagy művészeti alkotások sorát hozta létre, amelyek ^lőtt még ma is hódolattal hajlunk meg. Mindezek a műalkotások, a legutóbbi 150 év kivételével, minden műbírálót nélkül keletkeztek és mégis sok évszázadot és évezredet túléltek. Ha most véglegesen pontot teszünk 150 év művésze" i kritikája után, bizonyos, hogy nem lesz hiány e falfogás elleni támadásokban. Szájkosárról fognak beszélni' , rendéri intézkedésekről a művészet területén, "a szabad szellemi tev'kenység" utolsó lehet őség éne k tilalmáról, ^zekne k a külföldi, vagy külföldre menekült "művész zsidóknak" egy ellenvetést lehet tenni: senkisam harcolt eresebben az állam cenzúrája ellen, mint ok és a hozzájuk hasonlók. Az állami cenzúrát, mint a nép szabadságába való beavatkozást, visszautasították. Mi más volt azoknak az ő mübirálásuk, mint cenzúra/ Taron a nép véleményét juttatták kifejezésre a mübirálatok'í A mübirála*, sem volt egyéb, mint cenzúra, csak nem az állam gvakorolta, hanem egy névtelen érdekcsoport, amely mint önhatalmú cenzúrahatóság megbízás^nélkül fészkelte bé magát. 1 Nem kell tehát kiabálni, ha m a nemzeti szcíalistá állam megszüntette azt abiráskodá sra és itél Q tmoneásra széle megbízást, amelyet soha senki nem adott ki ./MTI./
