Napi Hírek, 1936. november/2
1936-11-27 [0382]
B 6 ma, november 27./Magyar Távirati írod?/ Horthy siklós kormányzó és felesége ma este félnyolc órakor a puirináli követségen rendezett ebéden vett részt. Az ebéden megjelent 'illani Frigyes baró követen és feleságén kivül Darányi Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Vértesy Sándor kabinetirodái főnök, vitéz Keresztes-x 7 ischer Lajos tábornok, a katonai iroda főnöke, gróf Cseky István követségi tanácsosba külügyminiszter kabinetfőnöke vitéz Koós Miklós ezredes első • szárnysegéd^ Brunswik György alezredes, vitéz C-erl°czy Gábor őrnagy, szárnysegéd. Németh Tibor őrnagy, szárnysegéd t gróf Teleki Gyula követségi titkár, bcboltz Andor folyamórkapi táhv. szárnysegéd, valamint a ouirináli magyar követség tagjai: Végn Miklós követéégi tanácsos, vitéz Sza'bó László vkszt. alezredes katonai attasé és feleségé, Hertelenay László követségi titkár és felesége, valamint Bethlen Gábor gróf követségi attasé és felesége. 0 M Sza/Vi London, november 27. /Magyar Távirati Iroda/ A nemzetközi kereskedelmi kamerák angliai bizottsága villásreggelit adott, amelynek külföldi díszvendége Van Zeeland belga miniszterelnök ^den kül üg v mi raszter hosszabb pohárköszöntő jében hangoztatta, hogv az általános jólét visszatérések előfeltétele a kéke biztosítása es a világkereskedelmi forgalom felszabadítása. A külügyminiszter ezután a &elga miniszterelnök felé fordulara ezeket mondotta: - ozent kötelességünk újból megfogadni, hogy nincs Iveszve az az ügv, amelyért honfitársaink százai és ezrei áldozták eletüket. A világ mai állapotában akkor tesszük a legjobb szolgálatot a béke ügyének, ha világosan beszélünk. Jelentsük tehát ujbcl ki, hogy Belgium sérthetetlensége es függetlensége az angol nemzet létérdeke./Hangos éljenzés/ Belgium számithat segítségünkre, ha vétlen támadás érné. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek az alaposan megfontolt szavaim az angol nép akaratát fejezik ki es hogy a v 'éke ügyét mozdítom ele, amidőn ezt ilyen határozottan kijelentem. Mind f Angliának, mind Belgiumnak közös célja a béke. Anglia minden rendelkezésére álló eszközzel békésen akarja elintézni a vitákat. Tíz ne ejtsen csalódásba senkit, mert nem a puhaság vagy gyengeség jele, hanem a megfontolt józanságé. Ha azonban vissza akarnak érni a fagyverek uralmához, akkor ki fog tűnni, hogy a szabadságszerető népek nem kevesebb bátorsággal íudják forgatni a mai tudomány által kieszelt borzalmas fegyvereket, ^nnek ára rettenetesen drágs lesz. Vájjon nincs-e més megoldás, mint a háború? Bizonyára van. Íz a megoldás az volna, ha az egész világ belátná, hogy a ry ers erőszak uralma az állati világba tartozik és a civilizácónak az a célja, hogy az állatok színvonala fölé emelje az embert-. Az emberiség bizonyára ezt'a jobb utat választja. Van Zeeland belga miniszterelnök válaszában megköszönte "^den külügyminiszter kijelentéseit, majd a többi között a következőket mondotta,: - Sehol sem okozott az Európát alt ölte fegyvercsörgés oly súlyos aggodalmat, mint Belgiumban. A határozottság politikáját, amelyot lö^r\ külügyminiszter ur joggal sürgo J ett, az Önök nagy és hatalmas országa ma szi&áröabban követi, mint bármikor. Mi,belgák tudjuk, hogy történelmi szerep vár ránk a béke érdekében. Országunkéit a földrajzi helyzet NyugatWpa alapkövévé teszi és aki az alapkőhöz nyul, egész Surőpát is romgadönti. önmagunkkal és nagy szomszédunkkal szemben az a kötelességünk, hogy minden tőlünk telhdte módon távoltartsuk azt a fenyegető kísértést, hogy megtámadjanak trnnünkat, ' ••• vagy hogy területünket utröviditőnek használják. Belg'.um &*tpi> . . nagyobb 'súlyt helyez az angol nép megbízható és kitartó barátságára. 9 \ mai súlyos idfikb in még vannak nemzetik, mint például az angol és a íelga. is, amelyek >*M' hátsó gondolat nélkül nézhetnek, egymás szemebe és monqhatják agymásnak: Jóban-rosszban számíthattok ránk, minaent elkövetünk a békéért.
