Napi Hírek, 1936. október/2

1936-10-29 [0380]

A Magyar Távi re ti Iroda jelenti: A képviselőház közoktatásügyi és külügyi együttes bizottsága ma délelőtt 10 órakor Karsfiáth Jenő elnökletével ülést tartott. A bizottság ülésén a ko-mónv részéről jelen volt Edman Bálint vall^sés közökt^t-'sügyi miniszterié s Tasnádi N?gy András vallás- és közokta t oügyi minisztériumi államtitkár, valamint Darányi Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter. Lázár Andor ig^zságügyminiszter és Tahy László miniszterelnökségi államtitkár. A uizottsag a magyar királyság, és s német birodalom között a szellemi és kulturális kapcsolatok tárgyában Berlinben 1936. évi május 28.-án kelt magyar-német egyezmény becikícelvezáséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Törs Tibor előadó feltárta azt B penspektiv't, amelyet a német-magyar kulturegvezmány mint na^yiontosságu kulturdipiomáciai okmányt a ket nemzet kulturális kapcsolatában nyújthat, különösen, ha sz egyezményt megkötő két nemzet között a szellemi és művelődési kapcsolat olyan eros, mint amilyen erős ez évszázadok óta a magvar és német kultúra között. Hivatkozott Hőman Bálintnak,a történet tudósnak, arra a megállapítására, hogy művelődési fejlődésének titka abban van, hogy a ma* gyarság soh<?sem szakadt el a nagy nemzeti hagyományoktól, hanem lelke mindig tárve állt a nyugat és öel-nyugat felől jövő eszmeáramlatoknak és a faj asszimiláld ereje magáévá tudta tenni az idegenből tudatosan átkölcsönzött kulturértókeket. Részletes ed*tokat sorol fel a tiz évszázadra visszatekintő német-magya- kul türk apcsol átokról, különösen arról, hogy egészen napj»inkig milyen nagy számban keresték fel a német egyetemeket megver hallgatók, akik közül kulturális életűnk számos jelenségét ismerjük* Az egyezmény lényege, hogy a r gi hagyómányakon alapuló, kölcsönös kulturális kapcsolatokat , valamint * két orszfg kulturális és szellemi J8v«únHk cseréjét minden téren elméiviteni kivonj* s ezzd 9 két nemzet kölcsönös megértését előmozdítja. Ezt szolg-'i^ák a kölcsönösen fel-'llitott egvetemi tanszékek,kulturális és tudománvos intézetek, t«?ffírok és dinkok cseréje, könvt^'rak gyarapítása v*gy irodalom és müT/vészetek támog«tás8. Az egyezmény jelent ségét kiemelve hivatkozott Hust irodalmi nevelésügyi miniszter s^av«ira, hogy ^zok^t a kulturális ÜL* pcsol °to<cat, amelyek ilyen gyökerekből nőnek ki, tartós Abbéknak látj«?, mint «? politikai célokra alapított kapcsolatokat és a kulturális ksocsolatok szerinte áldásosabbak a népek igazi békéjére. A német-magyar kul ür'egvezmény egyébként, csak termé£zetes 'folyománya annak a kulturdiolonrciai tevékenységnek, amely 1934-ben létrehozta a 1 engvel-magyar, l 935-ben pedig az olssz-megyar és osztrák-magyar kul ture yezményt. Kiemelte, hogy ezt a fontos kulturdiplomáciei munkát

t bár történelmi alapon nyugvó, a világháború véres küzdelmei során bajtársiasságb^n megerősödött barátság alátámasztását is jelenti, semmiképen sem szabad egyoldalú politikai szemszögből megítélni. Ezután részletesen ismertette a 23 ciKkból álló egyezmény szövegét rámutatva arra, hogy c

z egvezmény részben a korábbi állapotot rögzíti le, részben több fontos újítást tartalmaz, amelyek közül —*~ '—" többet máris alkalmaztak. A vita során Pékár Gyula volt sz első felszólaló, aki mindenekelőtt gratulált a kultuszminiszter díszdoktori okleveléhez. Kiemelte a kulturképesség jelentőségét nemzetközi viszonylatban és megemlítette az európai kultúra három irányát, a latin, germán és szláv kultúrát. A kultuszminis zte • figyelmébe ajánlotta a finn., ..• eszt és bolgár kapcsolatok megkötésé t. Apponyi György a javaslatot elfog°dja és helyesli a hasonló kul tur egyezménye ket. Hangsúlyozza, hegy nem kíván a vitába politikai mozzanatokat vegyíteni, csupán a megvár kul turáli s szemoontoknak az egyezmény végrehejtásánál az illeté&ések részéről nyomatékos megóvását keri. Kívánat, snas t«?rtja, hogy más államokkal, a frsnciákk? , angolokkal is, hasonló egyezményt kössünk. DrozbYí Győz'ő rámutat arra, hogy a n?gy politikai és gazdasági harcban milyen üdítő jelenség az olyan szerződés, amd y kulturális együtt működésről "szól. Szeretné azonban, ha ezen ° té^en egv lépéssel tov'bbmehe tnénk. Szükségesná: tartaná a magva- feltalálók sz^d^lmi védelmétx és a m^gva^ tudományos és irodalmi müvek tulajdonjogának védelmét is.