Napi Hírek, 1936. október/1

1936-10-01 [0379]

/rlóman beszédének// folytatása./ ^melyik iskola ezt a feladatot megoldja, j^részben eleget tett a gyakorlati életre való nevelés szellemének és igényeinek is. Az uj iskolában tehát a nevelő szempontnak újra el keli foglalnia a maga helyet a tanító* szempont mellett. -: ' . - A neveles egyik natalmas eszközét latja ma a Közvélemény és látom magam is a rendszeres és korszerű iskolai testnevelésben. A pedagógusok körében a testnevelés úgynevezett tulhajtásával szemb n még ma is felhangzó elfogult bírálatnak'el kell hallgatnia azoknak a kézzelfogható és szemmellátható eredményeknek láttára, amelyek az erkölcs- és jellemnevelés és a nemzeti nevelés terén nálunk és világszerte a helyes és mértékletes testnevelési oktatás nyomán jelentkeznek. Nem akarok itt a közismert angol példára hivatkozni, de ki kell emelnem azt a nagy nemzetnevelő hitást és erkölcsi értéket, amit a magas szin&onalra emelt testnevelés nyomán Itáliában épp-n napjainkban látunk működni és gyarapooni. - A közvéleményt évtizedek őt a foglalkoztató iskolapolitikai kérdések közül talán a legvitatottabb az elmelet és gyakorlat, az^iskola és élet viszonyának problémája. A nemzetnevelés • ' ••: problémakörének válóban legfontosabb kérdései közé tartozik az elmélet és gyakorlat egyensúlyának alapvető :* . kérdése, amióta az iskola megszűnt kiváltságos osztályok és kivételes elmék oktató- és nevelőintézete lenni, természetssrüleg merültek fel és merülnek fel ma is mind fokozottabb mértekben a y a kor lati követelmények iskoláinkkal szemben. Kérd és, mekkora teret engedhetünk az elméleti követelmények rovására ezek érvényesülésének';" Sig a nevelés kérdésében valamennyi iskolatípussal szemben azonos és egyetemes érvényű elvi eljárást kell alkalmaznunk, addig az elméleti és gyakorlati követelmények tekintetében disztingválnunk kall a magasabb általán es műveltséget adó s a felsőbb tudományos képzésre olőkészifő gimnázium és a gyakorlati pályákra nevelő összes többi középfokú és alsófoku iskolatípusok között. - A középiskola a nemzet szexié mi elitjét neveli s ezért tanulmányi rendjében szükségképpen több teret kell adnunk az elméletnek, mint a többi iskolatípusban; itt is óvakodnunk kel^ azonban a teoretikus oktatás túlságba vit: lé tol. A gyakorlati élet követelményeire a középiskálái oktatásban is figyelmet kell fordítanunk s az egyes szaktárgyak oktatásában megfelelő torét kell adnunk a , .' gyakorlati és gyakorlatilag értékesíthető ismeretek közlésének. Az egész tanulmányi rcna gyakorlatibbá vált. mikor a közópikolai oktatás gerince a humanisttikus avagy a természettudományi ismeretek helyett a nemzetismereti oktatás lett s ezáltal a kozmopolitztikus elméleti oktatást a magyar életre való neveléssel helyettesitjük s az oktatásban - az elméleti alaphoz szigorúan ragaszkodva ugyan - teret adunk a gyakorlati életben szükséges alapismeretek oktatásának, az élő nyelvek oktatását pedig teljesen gyakorlati alapra kívánjuk helyezni. Ez a kérdés nehéz próba elé fogja állítani a tanácsot, mert a nyelvtanítás gyakorlati irányú reformja többé nem halaszt* haté. Bármily tiszteletreméltó elméleti elgondolás és célkitűzés alapján íolvt legyen eddig a nyelftanitás középiskoláinkban. , az ut, amelyen járt. a módszer, amelyet követett és az aszkö, ök, amelyeket felhasznált, nyilván valóan tevések. Az élőnyelvek oktatásában a latin nyelv és az anyanyelv tanításának ott helyen való, de a modern nyelvek tanításában helytelen sablonja szenht jíruiik el. Gyakorlati nyelvismeret helyett az illető nyelvet anyanyelvükként tani tó nemzetek tanulmányi rendjéből kölcsönzött nyelvtani, irodalmi, kulturális ismereteket s ennek megfelelő, de a ma gyar gyermek számara nehéz, unalmas, sőt gyötrelmes olvasmányokat adunk. 0 K/K /Folyt . köV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR