Napi Hírek, 1936. október/1
1936-10-01 [0379]
/Hónán bőszedén" k / folytatása./ - Az Országos Közoktatási Tanács régi szervezetében is a kormányzat élénk, aktiv és hasznos tanácsadó"szerve volt. A közoktatásUgvi kormányzatot a tanács hetedfél évtizeden át mindig lelkiismeretes buzgalommal és komoly szakértelemmel támogatta a népiskolai és középiskolai nevelés és oktatás nagy .kérdéseinek megoldásában. Szervezetének módos itását és összetételének revízióját az iskolai nevelés és oktatás elvi irányításában érvéeyesiteni kivant uj szempontok, egész közoktatásügyi igazgatásunknak ezzel összefüggő átalakítása s az ipari és mezőgazdasági szakoktatás nevelési és tanulmányi felügyeletének tárcám hatáskörébe történt átvétele tette szükségessé. Az iskolai nevelés és oktatás elvi egységének szintetikus elgondolása határozza meg az Országos Közoktatási ~'Taná c s uj szervezetét. Az iskolatípusok és különböző szaktárgyak szerint való tagolódás mellőzésével valamennyi iskolatípus nevelési és oktatási feladatainak, módszerének, eszközeinek és eeész szellemének elbírálása egyazon szervnek, • a Tanács általános nevelési és oktatási szakos ztálvának hatáskörébe utaltatott. Külön szakosztályok csupán az általános irányú iskolákban, és a mezőgazdasági, ipari , kereskedelmisszakiskolákban folyó gazdasági irányú szakoktatás különleges problémáinak tárgyalására és meg vitatásara alakittatétt. A tanács személyi összetételének megállapításánál tekintettel az elmélet és a gyakollati élet követelményeinek egyensúlyára, az eddig szinte kizárólag szakpedagógusokból álló testületben és-annak vezetéseben helyet adtam az iskolai oktatás problémáit az élet szemszögéből néző, a nemzetnevelés kérdését az egyetemes nemzetpolitika keretében szintetikusan szemlélő szakértőknek is. - Az uj szervezetében most megalakuló tanács legközelebbi feladatairól, a tárgyalása, megvitatása és feldolgozása alá •. .kerülő kérdésekről az Jjlnök '* „• van üivatva, nyilatkozni. Magam csupán néhány fontos elvi szempontra és konkrét kérdésre kívánok e e ész rapszooikusan rámutatni, melyek tekintetében a tanáostól véleményt és ja vaslatot várok - A múlt század specializáló szellemének, az egyes tantárgyakat képviselő szakpedagógusok szakbeli elfogultságának es a materiális világszemléletnek hatáaa alatt iskoláinkban az utóbbi évtizedekben a nevelési szempontok szinte teljesen háttérbe szorultak a.z ismeretközlés irányadónak vélt szempontjai mell/ett. A szakismereti anyagnak a tudományok haladásával párhuzamos bővülése a szaktudósokat és pedagógusokat a maguk tárgykörében a tanítási anyag folytonos gyáraprására, a szakismereti oktatás körének lényeges kibővítésére osabitotta. A gyakorlati élet követelményeinek az iskolában leendő érvényesítésére irányuló törekvés,az, iskolai tantárgyak Is tanagyag szaporítására vezetett. A szakszerűség és gyakorlatiasság fejlesztésének erve alatt a gyermeket terhelő ismerettöbblet eerült a tananyagba, az iskola nevelési tevékenysége pedig oktató tevékenysége melleit tagadhatatlanul háttérbe szorult. Az iskola elhanyagolta erkölcs-, jellem-, értelemnevelő feladatát, ismeretközlő és tueásgyarapitó feladatát pedig a gyermeki értelem színvonalának és a gyermeki agy b-fogadóképességének figyelembefatele nélkül kívánta minél teljesebbe és tökéletesebbá tenni, K runk szintetikus iránya, átfogóbb padag ü giai eszményei és a spiritualizmus f lé hajló világszemlélete szükségképpen e.. vonja maga után s - bár talán paradoxonnak látszik - a gyakorlati .élet szempontjai is megkövetelik ennek a túlzásba vitt szakismore thalmozásnak korlátozását s az erkölcsi, jellembeli, értelmi és világnézeti nevelés, szempont jainak erőteljesebb érvényesítését. A magyar iskola egyetlen típusának sem lehet célja és feladata a paszta, szakismeretközlés. Valamennyinek elsőrendű célja es feladata a jövő magyar életre való céltudatos előkószité s, az ifjúság intenzív erkölcsi nevelése^ jeliemének szilárdítása, kötelesség tudatának fejlesztése, vall ás-erkölcsi és nemzeti alapon nyugvó egészséges magyar világszemléletnek kialakítása. 0K / K /Flyt.köv./ orszAcosi , evéltAr
