Napi Hírek, 1936. március/2
1936-03-29 [0366]
N London, március 29. /NTl/ Azzal a javaplattal kapc-olatban, ho 0 y angol és olasz csapatokat küldenek a Rajna-vidékre és hogy Franciaországgal katonai me & hesaj lésekbe bocsátkozzanak, a Sunday Times a következőket irja: üzek a javaslatok nemcsak erős ellenzésre találnak, hanem nyugtalansággal ' töltik el az angolokat. Angliában attól tartanak, hogy ezzel feladják azt a jogot, hogy Anglia külpolitikai téren szabadon foglaljon állást és hogy az együttes biztonság ür/ügye alatt szövetségkötések rendszerébe sodorják bole az riTFaágot . 7 ._ ,. r _ á~ irja a lap - amikor azt állit ják, hogy ezek a /N em meg yünk messze./ javaslatok az angol lakosság tulnyo mór ász ében moly s ó g e sb~i z alTatTán s ag o t és aggodalmat idéz* t —k elo. ^Az Obeerver sürgeti, hogy igyekezzenek minél előbb megértésre jutni Németországgal. Becsületes alapot kell most találni - irja a lap az egész angol külpolitika számára. ílden az alsóházban elmondott beszédében jogi szempontból mondott Ítéletet Németországról, de elmulasztotta azoknak a komoly okoknak a figyelembevételét, amelyek a franciaszovjet szerződés megkötése következtében Németországot cselekvésre keltették. A brit nép túlnyomó többsége azt kívánja, hogy többé ne térjéffék vissza aira ami olmult, hanem uj könyvet kezdjenek el. amelybe böiesohb: és igazságosabb rendelkezéseket foglaljanak. Versaille terhes és rossz örökség, amelyet törölni kell, /MTI/ tf Té/Y ----|\| M o e z k v a ? március 29. /NTl/ A Szovjet Távirati Irodának jelentik Illan Bátorból: Észak-Mongólia kormánya szintén tiltakozást jelentett be a mandzsu külügyminisztériumban, ama, véres összeütközz Isk miatt, amelyek március 24.-e és 26. -a ^között a mongol-mandzsu határon történtek. A mongol jegyzék ' azt állítja, hogy . japán-mandzsu különítmény volt az ' oka az összemm 3 % GS h ' ;gy ez r kü l° n itmény átlépte a határvonalat. /MTI/ rí/1 le/l «.. _ P á r i s, .rcius 29,/Haves/ Fi and in francia külügyminiszter választókerületében , Vezelayben, választói gyűlésen a külpolitikai helyzetről a következőket mondotta: - Amióta. Németország a locarnói szerződések megtagadása és felmondása után megszállotta a katonaságmente s övezetet, amely övezet szabódon tárgyált és aláirt szerződés által ünnepélyesen megerősített biztonsági biztosi téka volt Belgiumnak és Franciaországnak, azóta Hitler német kancellár többizben megismételte nyilatkozatait és ezekben ellenértékül uj békét kinált fel a világnak. Kormanyom nevében már egysz erki jelentettem, hogy a mihelyt egyszer, ismét hel yreállitották a nemzetközi törvény tiszteletet. Francia cr s zág hajlandó rásztbvenni minden olyan tárgyaIádban, amely alkalmas a béke megerősítésére, Shhez azonban az is szükséges, hogy ez a tárgyalás szabatos és komoly alapokon nyugodjék. azt lehetett remélni, hogy Hitler kancellár ezekben a felszólalásai ban magyarázatokat fűz eredeti " javaslataihoz,amelyek általánosságokban mozogtak. Ezt azonban-nem tette meg, csupán egyetlen pont tekintetében, amely azonban igen fontos. Beszédeiben"ugyanis csaknem minden alkalomman szembeállította a szerződések értékét azzal, amit igy határozott rreg: n a német nép örök joga az élethez". . " '• • A német kancellár érzi, hogy milyen gyönge . w . az az érv , amely a francia-szovjet szerződés megkötésével akarja igazolni a katonaság-mentes övezet megszállását. Éppen ezért visszautasítja azt. hogy elfogadj a a hágai állandó nemzetközi biróság döntését abban a kérdésben, vájjon a locarnói szerződés összefér-e vagy sem a franciaszovjet szerződéssel és ugyanakkor népe nevében azt a jogot követeli, hogy "házát tetszése szerint rendezhesse be". , , /Folytatása következik/ rrf T7- rn •» /rr . ' " •
