Napi Hírek, 1936. február/1

1936-02-02 [0363]

Az alábbiakban rendelkezésére bocsátjuk a't. szerkesztőségeknek falko Lajos volt külügyminiszternek a mai Szécnenyi-enléklakionán elmondott beszédét: ki^Wf cU**M) t ' A Nemzeti Casino fennállásának 109-ik esztendejében, immár a. 71-ik alkalomnál gyűlnek össze a Casino tagjai avégből, hogy nagy alapítójuk emlékének áldozzanak. Gróf Szécheaü/István szereplését a múlt század elején, a^nemzoti érzés haldoklásának idején kezdette s a letargiának ebben az állapotában céliául az ország emelését, anyagi és szellemi kifejtését tűzte ki; egész élete e feladat körül összpontosult. Felfogása szerint a szív az ösztönző a jóra, de minden cselekvésben az észnek' kell megnyilvánulnia s ő minden cselekvésében erre igyekezett. Gróf Széchenyi István," akiben egyébként is minden kiváló embe-' ri és államférfiúi tulajdonság és képesség rendkívüli mértékben megvolt, meglepően nagy volt lángelméjével annak elképzelésében, hogy az alkot- " nánvjog, a magánjog és közgazdaság terén az ónálló szabad nemzeti fejlődéshez milyen változásoknál: kell megtö rténniök, de épen olyan nagy volt ' azoknak az" eszközöknek elképzelésében, amelyekkel a változások elérhetők. Egyik legnagyobb képessége annak kigondolásánál mutatkozott, hogy az egyes kérdések'az adott viszonyok között gyakorlati módon hogyan közelíthetők meg s az, hogy ragyogd alakja száz esztendőn keresztül nemcsak hogy hon veÖZ tett hinbíTsaabél, de mind jobban áll követendő példák épen a mostani nomaodék előtt, nercsák eszméinek maradandó voltán múlik, de múlik azokon a módokon is, ahogyan eszméinek megvalósításához hozzáfogott s azokon az alkotásokon is, amelyeket érvényre jut tatásuk céljából létrehozott. Céljainak elérésére egész pályáján gyakorlati megoldásokat keresett, égen'ugy akkor, amikor a különböző felfogások megvitatására az egyesülést, egyesületek létrehozását szorgalrázta, mint akkor, amikor a" civilizáció és nüveltség fejlesztésére egy központnak, egy nagy fővárosnak létesítésén igyekezett; gyakorlati érzéke vezette a legnagyobb fontossággal bíró politikai kérdések kezelésénél, épen ugy a különféle nemzetiségek ügyében, mint Ausztriához való közjogi viszonyunkbaja. A gazdasági téren világos volt előtte, hogy mindaddig, nig a gazdasági' forgalom. lényegileg csak a kiváltságokkal oiró osztályokra szorítkozik, jelentékeny mereteket ne:: ölthet s az ország általános jólétére nem vezethet. Talán ennél a kérdésnél, amely szükségszcruleg vezetett az alkotmányjogi" módosításokhoz, nyilvánult reg legjobban gyakorlati mivolta, amikor a tckintctbcjöyő eresz alkotmányjogi os magánjogi térről a hitei kérdését állította előtérbe, amelynek jelentősége 'megértés után visszhang nélkül nem maradhatott* Epén ezáltal, hogy a problémáit gyakorlatilag tudta mca'-özeli-' Teni, tudott működésével hatalom nélkül is irányt adni a nemzet fejlődésé-nok s ha a célokat, amelyek körül egész lelki mivolta összpontosult, nem is láthatta életébe:: megvalósulni, az az elégtétele megvolt, nogy a mult század negyvenes éveiben ő maga állapíthatta meg, hogy nemzete öntudatra ébredt és törekvéseiben mogneme sédet t. Mi már mcgitélnetiük, hogy az ő tettekkel párosult folvilá^ositd fiunkaja a mult szazad clse felében szükséges volt ahhoz, hogy a századnak későbbi évtizedei ugy politikai, mint gazdasági téren jelentós eredményeket mutassanak fel .Ha megélte volna á mult század utolsó évtizedeit, nem találta volna meg mindazt, amit remélt, de bizonyára szigorú kritikájával is elismerte volna, hogy ebben a korszakban, a XII,szazadnak ezekbon az évtizedeiben az ország súllyal bírt, anyagilap gvarapödott és már reményt nyújthatott a további fejlődésre. Ez a remény nem válhatott be, ez a fejlődés nem következhetett w be s az időközben végbement összeomlás után a mostani és az eljövendő nemzedékre vár a nagy feladat, hogy gróf Széchenyi István örÖkigazságu útmutatásai szerint, az általános érdek kellő előtórbohclvczésévcl, újból felépítsek az országot) ehhez a munkához önbizalmat adhat az, hogy a sorscsapások és saját hibáink ismételve sülyesztettek nélvre, de soha teljesen cinem merültünk és épen annak, hegy ezúttal nagyon melyre jutottunk, kell fokozott eret adnia arra, hogy mihamarabb ismét a felszínre kerülhessünk és rendeltetésünknek megf el el ]ürk. /7?o1~tatá*n kn-rtk^ik/