Napi Hírek, 1936. február/1

1936-02-02 [0363]

/Wal ko-b o sz od f ' fwtád&A & ^ifi) Az országnak cga/ évszázad előtti helyzetét nem lehet a mostanihoz hasonlítani, gyökeresen megváltoztak a viszonyok, de egy hasonlóság van a két korszak között j ugyanúgy a::.int a múlt évszázad clej o az áckori'áramlatok és események folytan " u kí'nem alakult korszak volt, most is minden ősonény azt mutatja, hogy a korszak, amelyben élünk, j még kiforrásban 1 eve, átmeneti kör szak s az Ítéletnek nary hiánya lenne a mostani időket akar puli tikailag. akár gazdaságilag, alrár szociális szempontból kiforrottalalak tekinteni és cselekedeteinknél ebből kiindulni. Az omy évszázad előtti korban gróf Széchenyi István, a nagy gyakorlati államfrefiu, az előrehaladás érdemében dolgozott, megvolt az er- " kölcsi bátorsága, hogy az okkor nálunk még uralkodó eszmékkel szembeszálljon, do a mérséklet legyében .működött s ami működésében a 1 cg jellemzőbb, ő rundig a lo hete- jót es nem. a képzelt jót kívánta'elérni ; ahogyan mondotta, egy szelíd, convulsió nélküli reformációt kívánt. II most. egm évszázad elmultával, a magyar társadalon feladata a legmöz előbbi jövőre? ft.t meneti időkben arm kell törekednünk, hogy a mindenkori "helyzethez alkalmazkodva semmit'se mulasszunk cl, amit a haladd kor kivan, de" egyúttal felkészüljünk arra., hogy egy viszonylag állandónak tekinthető általános'helyzet kialakulásakor abba kellő időben előnyösen karcsoladhassunk' be. Ha a ma adott helyzetben gyakorlatilag nézzük a fel-adatot a közel jövőre, közelfekvC

? hogy annak abban kell állania, hogy a politikai izgalmak Ion etc clkcrülesévol erőnk mindenekelőtt a gazdasapi íarcn való gyarapításra összpentosittassék, nem felejtvén, hopy-a gazdasági virágzás'csak kel lo szellemi fejlettséggel és a szociális terén való kellő előrehaladással járhat karöltve, de nem felejtvén azt sem. hogy csak a köz érdekének, szem- ...eltartásával kifejtett működés szolgálhat az ország gyarapodására. A gazdásági jólét elérésének kell az első lépésnek lennie ahhoz, hogy végeredménye ben oly ormölcsi ' erő gyarapodás unk állhasson ele, amclvrc azután további .lövőnk felépíthető, ' " 4 i. gazdasági életben a világháborút követő években kialakult általános iráh^zatök"óriási nehézségekkel állítanak szembe, de tisztában kell lennünk azzal, hogyha az elénk tornyosuló akadályokat elhárítani és gazdasági jólétünket megalapozni no m tudjuk,dha cz az'clse lépés nem'sikerül, ' sohasem fog sikerülhetni gróf Szécncnyi István életcéljának, a nemzet omélésének, elérése. A Gazdasági téren az általános irányzat a folyton fokozódó állami beavatkozáshoz vezetett, ami ellen gróf Széchenyi István már egy évszázad előtt állást foglalt: a most mégis előállott helyzetben a hivatali ha-' tal ómmal biroknak az a'kényes feladatuk, hogy a beavatkozásban egy hajszállal se menjenek tovább, mint árit "igazán ramas célokkal igazolni 1 ehet, a magánosoknak pedig az a feladatuk, Kogy magánerdő:ük mellett épen a nehéz' helyzetre való tekintettel fokozott mertékben ismerjék el az általános érdekeket. A gazdasági munkából mindenki kiveheti részét, dc különösön ki kell venniök fé szűket azoknak, akik nem egyoldalúan neveltetvén, a kilengésektől távol állanak és általános rtlvol tségttk fel"tán munkájukat a helyes irányban tudják kifejteni. Jól tudjuk, hogy nem.'a" munka, hanem a jól elrendelt munka az, ami a nemzeti gazdaság alapja. Gróf Széchenyi István^azt mondja, hogy; a nyilvános élet tövismozejérc azzal az elhatározással lépett, ho~.

r ha senki más, ug-* 5 vesse meg" a nemzet egykori fén-ének alánját. Az az elhivatottság, amely ő benne megvolt s amely óbbon a mondásában is megnyilvánul, másnak alig adatik meg. * ac ammor, amikor tündöklő alakjáról megemlékezve ehhez a serleghez nyúlok: annyit bizonyára mondhatok, hogy ennek az c általa alpitett Casinonak tag- ' jai^mindig ki fogják venni részüket minden munkából, amely az o magas szolt lemé bon,.az c útmutatása szerint, az ország gyarapodására irányul. Adja Isten, hop~- cz a munka oroamenyes legven! /MTI/