Napi Hírek, 1935. december/1
1935-12-09 [0359]
/ \r JT /Burosch osztrák miniszter előadásának II. folytatása./ i 1W w, ... ..T 322 ^! a szerződőssel azonban - amint ez az áruforgalmi statiszíiSíS k ÍS° RUL 4-" é U ! zt Sí a es fesyarország gazdasági kapcsolatai elérték legmagasabb pontjukat. Már az óv ; ujabb pőtopyezményt hozott, -melybon Ausztria me gazdasagának védelmében kénytelen volt bizonyos oncodmenyoket vissza? . vagy csökkenteni, amire Magyaror szág is a szerződés korlátozásaival válaszolt. 7yv*fiU Hogy a .mind erősebben fellépő korlátozó-ir ányzatnak vécét., lehasson vetni, 1931-ben ogész újszerű eszközre fükkantek. hogy a ket ország keroskedolmi kapcsolatait élénkebbé tehessék. A nagyoböxmérvü gazdasági közöl?des legnagyobb akadálya minden eddigi tárgyalásnál a logtobo kaavozmery elve volt. 3z cyakram megakadá: vozta olyan vámkedvezmények nyújtását, amolyok ugyan a szerződő féllel szemben .a termelési feltételek kiegyensúlyozottságára való tekintettől teljesen veszélytelenek lettek volna, Qo más államok erosebb varsenye következtében mégsem voltak megadhatók. Ilyen kedvezmények nyújtásának az lett volna a következménye, hogy "az egyik fél által hozott áldozat felülmulta volna a másik szerződő fel előnyeit. Igy tehát meg kellett tagadni azokat. A legtöbb kedvezmény, minthogy a békeszerződésben le volt fektetve, megdönthetetlen alapelv volt, amelynek megsértése súlyos bonyodalmakra vezetett volna a többi szerződő féllel szemben. Azt .a kivezető utat találták ezért, hogy a szerződő felek - az exportszubvenciók tilalmi elvének fenntartása mellett - nem emelnak kifogást hitelkedvezmények ellen, amelyeknek az a feladata, hogy a kedvezőtlen hitelfel tételeket ^harmadik államokkal szemben kiegyenlítsék. Hogy azonban ilyen hitelkedvezményeknek tul erős igénybevétele a s a ját termelésre ne legyen káros hatással, meg kellett a szerződésben annak habárait állap%mi. Ez ugy történt, hogy külön Jegyzékekében állapították meg azokat a notarozott árukontingensekeí, amelyek részéra hitelkedvezmény volt biztositva, a hiteikédvozményt magát pedig számszerűleg korlátozták. Nem volna jogosult az 1931. évi szerződést felelőssé tenni azért 9 visszaesésért, amelv ennen ebben az időben élesebb formában ielontkozott. Uka ennek az a suiyos vaisag von;, ameiy a niteiviszonyoJKDOi és a nenkoktól kiindulva csakhamar a valutákat és az ogész gazdasági életet is válságba sodorta. A forgalom a Legrövidebb időn belül legnagyobb kiterjedésének osvharmadára esett vissza és Ausztria részére a be- es kivitel olyan kedvezőtlen viszonylatát hozta /215:100/, amely elviselhetetlen volt. Ennek kóve* kezménye volt a szerződés felmondása 1932-ban és egy szerződés nélküli idő, amaly 1932 július 15-től december 31-ig tartott. t Ebben a kritikus időpontban az üusztria es Magyarorszag^kozotii tradicionálisan jó viszony és a politikai egyetértés indították a kormányokat arra, hogv minden erőfeszítést megtéve egy uj kereskedelmi szerződéssel vágjak el á gazdasági kapcsolatok további leromlásának utjat. Közvetlenül a felmondás után megkezdődtek a szerződési tárgyalások, amelyek 1932 december 21-en uiabb kereskedelmi szerződéshez vezettek. Ez a szerződés lényegében íemtartotá a réfeebbi határozatokat. A tarifális megállapodások ugyan egyes korlátozásokat szenvedtek, amelyeket azonban a hitelkedvezmenyi egyezmény további kiépítése bőven kárpótolt. A legfontosabb újítás azonban a záró jegyzokonvv"nek egy határozata volt, amely szerint mindkét fél kölcsönösen bifetositfotta egymást arról, hogy minden eszközzel a kivitel es a behozatal közti jobb atáriy létrehozására fognak törekedni, hogy a kölcsönös áruforgalom mindegymfc fél gazdasági szükségszerűségeinek megfeleljen. ••• Hopy ozt a célt elérjék, osokkentoni kellett az Ausztria terhem fennálló , áruforgalmat és arra kellett törekedni, hogy oz a saldo Ausztria Magva ország"ba irányuló kivitelét ötven százalékkal magasabb összeggel ne haladja tul. o K/K /folyt, köv./
