Napi Hírek, 1935. december/1

1935-12-09 [0359]

/feurosch osztrák miniszter előadásának III. folytatása./ Egy mindenéét hónapban összoülő vegyes bizottság feladata a lefolyt megfigyelési időszak eredményeit felülvizsgálni és azokat az intézteadásoké t megállapítani, amelyeket alkalmasnak tartanak arra, hogy az elé ríni kívánt aranyt helyroállítsák. Ez a megállapodás nomcsak Ausztria részérő lőtt volna biztosíték, hanem alkalmazást nyárt volna arra sz esetre is. ha a mogyer kivitől a szerződésben megállapított 1 1/2:1 arány alá sulyedt volna. A hitelkedvezményben részesült cikkek fogyzékét az 1932. evi szerződés lényegesen kibővítette a kontingensek felemelése és uj áruk bevonása által. Különösön fontos volt Magyarország ígérete, hogy a rendelkezésre álló kohtinkmtálási intézkedés ok révén az osztrák vágottes sömbfa olholyezósét olo fogja mozditani. A legnagyobb jelentőségűek voltak azoky a megállapodások is, amolyok a bovitoli tilalmai: kezelésére vonatkoztak, amely tilalmaka mindkét állam kénytelen vélt a valutáris helyzet nyomása aatt kibo9sátani. A megegyezés a legfonto<3a"bb kiviteli cikkek részére kielégítő kontingenseket állapított meg és,a továbbiakban azt az Ígéretet tartalmazta, nogy a behozatali korlátozások a másik szerződő fél áruval szemben nem fognak alkalmazást találni. A szorzód és most máj majanem két éve van érvényben és megelégedéssel állapithatom meg, hogy legalább is azt az égy feladatot teljesítette, hogy a kereskedelmi volumen további csökkenését megakadályozta. Meg kell ugyan hagyni, hogy a behozatal és kivitel arányában igen mo sz -• szemeno eltolódás állott be

? amely az Ausztria által eredetileg kitűzött célon tulmant. A magyar kivitől visszaesése és az osztrák emalkedésQ következtében a szerződésben megállapított 1:1 1/2 aránynak javulása állott be körülbelül 1:1 1/5 aránybon Ausztria javára. Hogy Magyarország, hátrányára . ilyen messzemenő eltolódás állott elő ez som a szerződés nok, sem Ausztria készsége hiányának nem tudható bo. A vogyqs bizottság minden ki- ér le te, hóftv a magyar termékeknek nagyobb elhelyezési 1 ehet ő segélt'jt szorozzon Ausztriában, meghiúsult olyan viszonyokon, amelyek a kereskedelempolitika i megállapodások köretén kívül estek. Magyarország termése a műit évben nagyon gyönge volt és igy nom láthatta ol Ausztriát gabonával olyan mértékbon, mint mas években. Meg nagyobb nehézséget okozott azonban a fizetési forgalomra vonatkozó megállapodás, amely a mindnyájunk által jól ismert okokból a bevotol prémiálására és a kivitel megnehezítés éhez vezetett. etwwt/ Ezzel az államközi gazdasági forfealom rendezésének ~* részéhez érünk, amely a mai viszonyok mellett a kereskedelmi politikát és annak eredményeit döntően befolyásolja. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a légiibe rá lisabb kereskedelmi politika;* sem veze het az áruforgalma megélénkít ős éhez. ha a fizetés módjára és idejére nézve nincs elég biztosi •• ték. Mint ismeretes, megkísérelték, hogy azokat a hátrányokat,, amelyek a valuta védelme érdekében bevezetett szigorú ellenőrzési intézkedések és a külfölddel való fizetési forga lomban "elrendelt korlátozások következtében állottak elő, kliringszerződésekkel enyhítsék. Ennek a revén a külföldi áruk fizetése, itt-ott más teljesítmények is, mint például, aá idegenforgalom, adósságok kamatai, stb. a behozatali állam jegybankiának zárolt számlájára történik, a jegybank nom transzferál, hanom a befizetéseket a kliringpartner jegybankjához való befizetésekkel kompenzálja.. E kompenzáció alapján azután minden ország felhasználja importőrjeinek a befizetését exportőrjei kifizetésére. . , , , Ausztria volt az első orszag

t amely a fi^fcesi korlátozások forgalomzavaré hatásaiból ezt a kivezető utat k,.roste és remélte, hogy ezáltal külfölddel való áruforgalmának érzékeny csökkenését megakadályozhatja. Az első ilyennemű szerződések súlyos csalódást hoztak, mert az adósságok is kövotolósok kompenzációja a sillingnkk az aranyhoz való, törvényben megállapított viszonylata alapján történt. Ez az eltérés a sillinonek mar akkor fennálló csekélyebb értéketol azt ereomenyezte, hogy az osztrák importőr külföldi áruad°sságát egy aránylag osskelyebb sillingösszeggel tudta fedezni és igy jutalmat élvezett a belföldön volo vásárlással szemben, ami arra idditotta,hogy szükségletet legetöleg a Külföldön fedezze. /Folyt, köv./ K/K