Napi Hírek, 1935. december/1

1935-12-09 [0359]

/Buresch előadásának J . folytatása/ • Meglehetős tájékoztató képet nyújt erről a fejlődésről a két ország egymásközti kereskedelme háború előtti statisztikájának " összehasonlítása a mai áruforgalom statisztikájával. Ez a statisztika ugyan nagyobb területekre vonatkozott, de megközelítően helyes összehasonlítást érhetünk el, ha mindkét oldalon a régebbi áruforgalom egyharmadát "számitjuk a mai Magyarországra és Ausztriára. Az 1909-1913 évek állagában a magyar szent korona országainak bevitele az osztrák birodalmi . gyűlésben képviselt királyságokba és országokba kerek 1350 millió* aranykoronát tett 'ki, az ellenkező irányú árumozgalom pedig 1450 millió aranykoronát. Ez összegek ogyhar> madával összehasonlítva Ausztria átlagos behozatala Magyarországból az 1923-1929. években 300 millió silling értékben körülbelül a felet teszi ki annak, mihf Magyarország behozatala Ausztriából ugyanez években mintegy háromnegyedresszel kisebb mint a háború előtti időben. Ezek a szamok eléggé jellemzik a gazdasági kapcsolatok katasztrofális visszaesését. Az összehasonlításra kiválasztott évek 1923-1924 - azonban egy olyan korszakba esnek, ámenben ha ugyan csak mesterkélten támogatótt javulás, a gazdasági tevékenységnek fokozása és a jólét emelkedése volt . megfigyelhet^. Azóta a két ország közötti" forgalom a válság hatása alatt a háború előtti időre elfogadott összehasonlítási számok egyötödére ment vissza. A kormányoknak nem lehet azt a szemrehányást tenni, hogy ne kíséreltek volna meg mindent a két ország gazda sági viszonyina& újból való felélénkitésére. Mindjárt a vámhatárok felállítása után. 1*18ban tárgyalások kezdődtek, amelyeknél azonban csak arról volt szó, hogy a háború után fellépett áruéhséget ki lehessen elégíteni és mindegyik állam kötelezte magát arra, hogy megengedi, , hogy fontos szükségleti j cikkekből bizonyos mennyiséget lehessen kivinni a másik szerzöcLÓ lei területére, ÜZ áruniányonaK ez az ideje azonban hamarosan elmúlt és a vételi érdek helyébe az eladási törekvés lopott, először a nélkülözhető áruknál, később azonban gyors egymásutánban átterjedt ez a napi szükségletek tárgyaira is. A megállapodások most alapvető változáson mentek keresztül, amennyiben /"kötelezettség helyébe, hogy bizonyos kontingensek kivitelét engedélyezzék, mindinkább a behozatali"' kontingensek engedélyezésének kötelezettsége lépett, / ojfrM, Ebben a stádiumban már szükségesnek mutatkozott, hogy az áruforgalmat a háború előtti idők kereskedelmi szerődéseinek mintájára általános határozatukkal rendezzék és 1922 márciusában létre is jött Magyarország és Ausztria között az első keresíedeltiii egyezmény, amely"a ' legnagyobb kedvezmény elvén épült fel, de még nem tartalmazott egyezményeket vámtételek csökkentésére vonatkozólag, hanem csupán igen beható speciális rendelkezéseket a ki- és beviteli korlátozásokról és az e ~~ tekintetben kölcsönösen engedélyezett kivételekről. Amikor azután később mindkét állam felemelte vámtarifáit, nemsokára szükségesnek mutatkozott, hogy az ezáltal az áruforgalomban előidézett nehézségeket kölcsönös engedményekkel enyhítsék, Bnnok a xá célnak felet meg az 1926 áprilisában megkötött pótegyezmény, amely igen részletesen sorolja fel n ta-~ rifákat, Magyarország vámmérsékléseket kapott mezőgazdasága és mezőgazdasági ipara" 1 ' . termékeire, amellett pedig egyes ipari cikkükre is, amelyekben Magyarországnak kiviteljj*erdekc volt, ezzel ' szemben engedményekot adott a vámtarifa csaknem minden csoportjában" amelyek közül Ausztria szempontjából papír és papíráruk, textiláruk, bőr és bőráruk, kaucsukáruk, aoel és acéláruk, valamint gépek a legfontosabbak. /Folytatása következik/ Y/l