Napi Hírek, 1935. június/1
1935-06-11 [0348]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház zárszámadás //izsgálóbizottsága ma délelőtt 11 érakor Schandl Karoly elnökletével ülést tartott, amelyen tárgyalás old vette ?\? ,1 • ..,i 9 ? 3 /? 4 : kö "ségvetési évről szóló zárszámadást. A bizottság ülésén jelen volt Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Zawadotíski Alfréd a legfőbb állami számvovőszék clnöko, Tahy László, Jakabb Oszkár és M-tyor Károly áll mtitkárok. ' A zárszámadás főelőadója Tcmcsváry Imre, ismortettc az 1933./34. évi zárszámadást, Abból a célból, hogy az 1933/34. évi állami költs gvotes, es a zárszámadás adatai - tehát a tényleges állami gazdálkodás^- helycsen elbirálható legyen, a megszavazott költségvetés és a zárszámadás adatait közös nevezőre hozta. A zárszámadásban kimutatott kiacdsokbólllevonta a kulon törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadásokat, valamint"a bevételekből is levonta azokat a kölcsönből származó bcvétóAokct, . •'• ( melyeket részben a deficit fedezésére, részben boruhazasokr; vett ók fel 66, amelyek a költségvetésben természoteson nem szerepelhettek. •^zek utáű e. levonások után az 1933/34. évi költségvetési előirányzattal szemben a zárszámadási eredmény sokkal eíőnyosebben jelentkezik, mint 'hogyan az előirányzat mutatta. A közös.ivozőro hozott költségvetési és'zárszámadási aaatokbol azt látjuk,hogy a kiadásoknak mindössze 0.2 milliós többletet nemcsak ellensúlyozza, de jelentékeny mértékben felülmúlja a bcj*jtclc/[21.9 millió pengős többlété, aminek következtében c költségvetési torvényben előirányzott 76.2 milliós deficit 54.5 millió nongore csökkent. ' 1 A részletek ismertetésénél rámutatott, hogy az állni közigazgatás mérlege az előirányzással szemben 30.1 millió pongővol javult, mig a.z üzemek mérlege 8.4 millió pengővel romlott. Amennyiben "cehé-t érvényesültek is a kéltség* etesse! szemben egyes helyeken elkerülhetctlon hitcltullépésck és előirányzatnélküli" kiadások, mint pl. az inségakciók, vagy a nyugdijasok létszámának cmclkccősc, avagy az üzönöknél főként nagyobb foglalkoztatás révén előállott többletek, ezek bőséges fedezetet talált k a közigazgatás bevételei többleteiben. A hitclátruházásokról ncgállapitja, hogy azoktóljóson az 1933. évi IX. törvénycikkben előirt előzetes minisztertanácsi engedély alapján történtek. Rámutatott, hogy a zárszámadás kibővült az ál!ml laltár adataival. Végül kérte a zárszámadás tudomásulvételét és hogy c bizottság afolmentvény megadását javasolja a képviselőháznak. llagyar Pál hangoztatta, hogy a zárszámadások felülvizsgálatának jelentősege megelőzi a költségvetés megállapításának fontosságát és őzért a birálat szempontjából n gyón olőnyöi, hogya múlttal szemben késedelem nélkül került a törvényhozás elé a lezárt költségvetési óv zárszámadása és az azokról szóló jelentés. A múltnak az a gyakorlata, hogy a zárszámadásokat rendkívül későn és több..- . évre egyszerre terjesztették a parlament elé, szinte lehetetlenné tette a tárgyilagos birálatot, mert a luVtcltullópésck és olőirányzatnélküli kiadások az azok fölmerülősekor fennállott viszonyok ismerete nélkül lehetetlen. Ennek elismerése sem változtat azonban azon a megállapításon, hogy a költs.gvetési hitelek felhasználása körül való ellenőrzés ncra felel meg már a mai helyzetnek. A legfőbb állami szán-' vov$szók hatáskörét egy 1870-ben létrejött törvény állapit ja meg. Ez a hatáskör már nincs és nem is lehet összhangban azzal a fejlődéssel, amelyet az egész államháztartás mutat, mint amoly a kormányhatalom kibővült /tevékenységéhez képest a.z ellenőrzés/fokozatos kiépítését is indokolná. Ta/L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
