Napi Hírek, 1934. december/1

1934-12-05 [0336]

5 A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház közjogi és törvénykezési bizottsága szerdán délelőtt Balogh Jenő elnöklésével ülést tartott és az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdijintézetről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről Lázár indor igazságügyminiszter volt jelen. A törvényjavaslatot gróf Bethlen Pál előadó behatóan ismertette. Az általános vitában rlsőnekPapp József szólalt fel .Kifejtette, hogy a törvényjavaslat szükséges és helyes. Elismerés illeti a minisztert, hogy átérezte az intézet fenn tartásának a szüks ésszerűségét, mert az intézet fontos láncszem az ügyvédi programban s az ügyvédek erkölcsi értékét, tekintélyét ós függetlenséget kiépitio A törvényjavaslat előnye, hogy a tagdijakkal hátralékban lévő ügyvédek sorsán lényegesen javit anélkül, hogy az intézetet megrázftódtafásoknak teltUé* ki. A kamrrák hátrákiékos tartozásai 1928.december végétől mostanig 1,500,000 pengőre szöktek fel.ezzel szemben az ellátási összegek szaporodnak ós nőnek. 1928.-ban kelekszámban loö.ooo pengő volt az ellátási összeg. 1934.-ben pedig november 1.-ig 500,000 pengő. Az intézet nem tartható fenn

? ha a tagdijakat pontosan nem f ize tik ,A törvényjavaslat abból indul ki es helyesen, hogy a karnak egyetemes érdekei előbbre valók, mint az egyesek kivánsága és óhajai. Az Ügazságügyi kormányzat a törvényjavaslat vezérlő elveit nem önkényesen állapította meg, de elfogadta az intézet közgyűlése által 1932.ben hozott szanálási alapelveket. A törvényjavaslat közös munka tehát az igazságügyi kormányzat és az ügyvédi autonómia között. Az intézet kari szolidaritásra és beosületre van felépítve és "azért kötelező a belépés minden ügyvédre.^ nemfizetés esetére tehár erős szankciókra volt szükség. Ilyeneket'itartalmazott az 1908, évi. alaptörvény s a novellák fenntartották,sőt szigori, tot.ták a kam r~ lajtromal.ól való törlési szankciókat* ^ törvényjavaslat lényegesen enyhitette, a szankciókat. Az egy évi késedelem még nem fogja maga után vonni a kamarából való törlést ; egyelőre a hátralékos tagnak~ a tagsági jogai az intézet iránt szünetelni fognak^Ha egy évi szünetelés után sem fizeti meg a tag hátrákiékát, vagyis na már két év óta késedéimes vele, akkor a kamarából törlendő. Nem tételezhető fel, hogy fog akadni ügyvéd, aki havonként mintegy Öt pengőt ne akarna, vagy ne tudna áldozni a nyugdii oéljaira. A nemfizető tagok segélyezésére fordittatn^k a tömegf

ondnoksagbóJL, vagyonfelügyelőé egekből és az Országos hitelvédő EgyesÜetékből befolyt hozzájárulási összegek, amelyek 1932.-től 1934.-ig 200.000 pengőt tesznek ki. A 1934. évi II. t.o„, a|égi tartozásokra 2o#~os öt év alatt fizetendő halasztást engedélyezett. Előnye a törvényjavaslatnak hogy a járulókokat öt évre lemérsékelte. A valóban fizetni nemtudó Ínséges ügyvédek tagdiijáruléka a kamarák által elengedhető. A törlési szankció tehát csak ultima ráoió«*nak tekintendő és remélhetőleg az életben nem alkalmazzák,Foglalkozott a teobnikei biztositási kérdésekkel, sürgette az 1930. évi YXITv*. t.o. 124.-iK par^gphusának végreh^-sát, amely elrendeli, hogy a

}

kincsáári bélyegektől elütő külön bélyegek ügyvédi jóléti célokra fordíttassanak. A tőrvényhozásnak jóakaratát kérte KÍ az intézetre, amely szociális és humánus intézmény s amelyből okvetlenül idői? Vei valóságos ügyvédi nyugdíjintézetet kell alkotni. Az intézetnek ma 5,200.,000 pengős vagyona van, ügyvédi közéletének legszebb sikerét abban látja, hogy az intézet az őt ért nagy csapások" után is ma teljesiti mindazt, a kötelezettségét, amelyre az alakulás idejében a táblázatban vállalkozott,A javaslatot elfogadja. Láng Lajos e javaslathoz általánosságban hozzász°lva azt annak 7. ás 8.-ik paragraphusában foglalt rendelkezéséi miatt nem fogadta el, bár a javaslat benyújtásának szükségességével teljesen egyetért <> VE/Be ° - 6- - / Folyt, köv./