Napi Hírek, 1934. december/1
1934-12-05 [0336]
/Felsőházi bizottsáei ülés I. folytatása/ A nyugdíjintézet több milliónyi pengő vagyonából most már másfél millió pengő kinnlevőség a tagok nyugdíjhátralékából a^ódikj úgyhogy 6300 ügyvédre átszámítva, minden ügyvéd Körülbelül másfél évi hátralékkal af os. Szükséges tehát intézkedéseket tenni arra, hogy a hátralékok tényeg befollyanak^ Ma az évi átlagos ügyvédi nyugdíj 532 pengő, az ügyvéde özvegye és árvái tehát napi 1 pengő 5*0 fillér ellátásban resezülnek. Ennek oka a mai várományi feflezeti rendszer, amelyen változtatni kellene. A nyoloadik paragraphusnak az a rendelkezése, •„ amely szerint a kamara köteles a nemfizető ügyvédet törölni, gykkorlatilag annyit jelent; hogy behozzuk a vagyoni numerus olausust és szaporítjuk a diplomás zugirászok^számát. A legutols 0 kimutatás szerint 62 ügyvéd mondott le az Ügyvédség gyakorlatáról állítólagos munkaképtelenség óimén azért, hogy az évi 500 pengő öregségi ellátást felvehesse. A javaslatnak az a formai enyhítése, hogy ha az ügyvéd.aki a tagdijat megfizetni képtelen volt, emiatt az ügyvédség köréből töröltetik, de ha hat hónapon belül meghal, özvegye és aryáaí ellátásban mégis részesülnek, egyenesen öngyilkosságra osáblt. Egyébiránt nagy elismrees^el beszél az igazságügyminiszternek az ügyvédség érdekében eddig kifejtett ténykedéserői, a zugirászati törvény megalkotásáról és az illeték—amnesztia elrendeléséről. Lázár iindor igazságügyminiszter köszöni az elismerő bírálatot, elismeréssel szol az igazságügyminiszterium törvényelőkészítő osztálánvának működéséről. Á kormányzást önálló és független ezistenoiák önkéntes közreműködésével lehet osak állandóan fenntartani. Az ilyen ezistenoiák között vezérszerepet visz az ügyvédi kar, ennek érdekéti. szolgálja ez a törvényjavaslat. Most szociális' kérdésekről van szó, megrokkant Ügyvédek és az elhalt ügyvédek hozzátartozóinak sorsáról, nem ned.ig arról, hogy a ny? működő ügyvéd nehéz .helyzetén sotiitstink. Talán ilyen irányú javaslat is kerülhet nemsokára s törvényhozás elé. Az Országos ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fenntartása hivatalba lépése óta egyik legfőbb gondja, mert látta, hogy törvényhozási benyulás nélkül az intézet elpusztulna s az özvegyek, árvák és rokkantak t ámogafcás nélkül maradnának. Az intézet alapja a kötelező tagság. Minden működésében az a meggyőződés vezeti, hogy jogokat kötelezettség nélkül követel* 1 f i immorális kívánság. Éppen ezért a kötelező tagság intézményét még oyatt közvetett uton sem hajlandó megszüntetne, amely az intézeti járulék nemfizetésének következményeit enyhítené. Szigorú szankciók nélkül a kötelezettség teljesítése nem biztosithaté, ezért Láng Lajos enyhítő indítványához nem járulhat hozzá. A törvényhozásnak nem a foglalkoaási áf ak egyes g tagj-inak érdekét kell nézni?? hanem a nemzet egeszének érdekétc ár 25 évig.' ügyvédkedett, le kell szögeznie azt a meggyőződését, hogy a magyar társadalomnak nem lehet érdeke olyan ügyvédek működése, akik még az intézet iránti csekély kötelezettségűimé k sem tesznek eleget, mert az ilyen ügyvédek nem lesznek kénesek az ügyfelek iránti kötelezettségeiknek sem eleget tenni^zt sem hejílyesli. hogy az ügyvédi kar egyeteme tulnagy mértekben vállalja át az egyes ügyvedek terheit, mert az Ügyvédi kar egészének helyzete sem olyan, hogy azt tehetné. Hogy .az^intézet a várományfe; ezeti, vagy milyen más rendszer szerint biztositfa szolgáltatásait, azt a törvényben szabályozhatonak nem tartja, mórt a rendszernek mindig, a fennálló gazdasági helyzethez kell igazodnia. A törvény osak öt évi átmeneti időre rendezi a kérdést; ez ido alatt kialakulhatnak a vélemények, végleges döntésre azonban osak az az idő lesz alkalmas, amikor az intézeti szolgáltatások nár elérik várható legmagasabb mértéküket. Eddig az ideig tartalékgyüjtésre feltétlenül szükség van, a tartalékgyUités mértékénél azcnban az ügyvédség teherbiróképességére is tekintettel kell lenni, /Folyó köv./ Be/Be - - - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
