Napi Hírek, 1934. június/1

1934-06-03 [0324]

§ D e bre ce n, június 3. A Székely Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor rendezte zász le avató diszkóz gyűlését s ezzel kapcsolatban országos székely áfiékezletét, amelyen részt vettek a csonkaországban működő erdélyi magyar és székely egyerületek kiküldöttei. A kettős ünnepre Budapestről az elszakitott területekről, a magyar vidék minden városából érkeztek kiküldöttek, úgyhogy a varmegyeház diszterme zsúfolásig megtelt közönséggel. A megjelent előkelő közönség soraiban ott volt grof Bethlen István ny. miniszterelnök, gróf Teleki Pál oy. miniszterelnök, Kolojiváry Bálint egyetemi 1a nár, ?app Antal ny. államtitkár, dr. Szudy Elemér miniszteri tan'csos, dr. Elatky Endre, a Rádió igazgatója, dr. Pásint Ödön miniszteri osztálytanácsos és még számosan. Testvéri együttérzéssel vett részt a közgyűlésen Debrecen város egész társadalma, amelynek képviseletében Bemány Géza altábornagy, vegyesdandárparanosnok, báró Vay László főispán, dr. vásdry István polgármester ós még sok előkelőség jelent meg. Pont 11 órakor székelyruhás férfiak, leányok csoport ját-1 kísérve vonult a terembe Koncz Aurélné zászlóanya, A Máv. ÜJgyetértés dalárdába a . Magyar Hiszekegyet énekelte el s ezután Darko Jenő egyetemi tanár, a Székely Társaság elnöke, mondott megnyitóbeszédet. ' Üdvözölte a megjelent élőkelőségeket, és hálásan emlékezett meg özvegy Kárpáthy Józsefneről, a debreceni Máv. mühelytelep MANSz elnöknő^éről. aki hónapokig tartó munkával, egyedül készite.te w

el a gyönyör, zászlót és ajándékozta a Székely Társaságnak. Darku Jenő beszéde közben a közönség felállva percokig ünnepelte grof Bethlen Istvánt, majd grof Teleli Pált, Rugohfalvi Kiss István egyetemi tanár mondott ezután zászluavato beszédet. Megemlékezett a székely hadosztály harcairól és arról az ellenérzésről, amely a megszállás után a menekült székelyeket a csonka ország egyes részeiben fogadta. Nekünk székelyeknek - mondotta - nem mehet olyan jól a dolgunk, hogy elfeledhessük kies székely országunkat, nem emelkedhetünk olyan magasra, hogy ne a magyar sors szomorú vándorainak érezzük magunkat. Amikor mi idejöttünk, tisztán láttuk feladatunkat: Kovász akartunk lenni, Vesta-tüz, amely tisztit, lelkiismeret, ameíy pillanatnyi nvugtot sem ad. A belső, lelkíjosa^tát megnyertük és ma már hihetünk abban, hogy a nemzeti eszme fellendülése elvezet az integer Magyarországhoz. A viharos tapssal fogadott beszéd után a Máv. egyetértés dalárda énekelt, majd Koncz Aurélné zászlóan3^a megkoszorúzta a zászlót s a különféle egyesületek, testületek képviselői egymásután^verték be a zászlószege ke t~. Elsőnek gróf Bethlen István verte be zászloszögét a következő szavak kiséretében: Az erdélyi magyar lélek soha nem bizza el magát, ezért soha nem is csügged és ezen az uton győzni fog, A zászlószögek be ve rése után az ünnepség első része a Himnusz eléneklésével véset ert. Gróf Teleki Pál elnöklete alatt megko zd'dött ezután az országos szék-lvertekezlet. Gróf Teleki Pál megnyitóbeszédében azt hangoztatta, hogy'a mai összejövetel sokkal több mint egye sülét közi munka. Ne felejtsük el - úgymond r,hogy mi székelyek tulaj donkép állam vagyunk. Az állam fogalmát ugy határozzak meg a jogtudósok: Nép

? föld és szervezet. A földet elvehe'tték. elfoglalhatták, de az erdélyi föld. ane lyből lettünk, mindnyájunkban továVbtvál. A nép mi vagyunk,amely eljött az ősi földről, de Erdély népe maradt ma is. 3 na összejövünk, szervezetbe lépünk, az állami gonaolat hordozói vágjunk. Az a célunk, hogy ezt a gondolatot megőrizzül • a számkivetés ideje alatt, az a célunk, hogy megalkossunk egy központi szervet, amely az összekapcsolás munkáját végzi a különböző egyesületek között. Ezután dr. Kolosváry Bálint egyetemi tanár terjesztette elő határozati javaslatát, amely a különféle székely egyesületeknek hatalmas szervezetbe való ':-sze kapcsolás ára irányul. Hangoztatta, hogy a csonkaországban élő székelyeik lehetnek százfelé szakadozva

t van egy gondolat, melyben tökéletesen egyek s ez a magyar Erdély visszász^rzé sének vágya, amely mint örök cél Erdély minden fiának azonos útját jelöli ki. Ma még azzal sem vagyunk tisztában t^lj -saafe hogy milyenek a rabul ejtett erdélyi föld valóságos viszonyai. Nincs egy erdélyi ^központ, amely lénést tartana az eseményekkel és az elfoglalt országrész mipden viszonyát pontosan számontartaná.. Cs/L /Polyt. köv./