Napi Hírek, 1934. május/2

1934-05-27 [0323]

Szekszárd , május 27. A Tolnamegyai Gazdasági Egyesület most tartotta meg közgyűlését háró Fiáth Tibor elnöklésével. A közgyűlés örömmel vette tudomásul azokat az eredményeket, amelyekot a Gazdasági Egy sülét kezdeményezésére alakult Tolnamogyei Te isz öyetkeze tek szövetkezete ,a Tolnamegyei Szarvasmarha tenyésztők Szövetkezete revén a tejertekesitás terén elérni sikerült. /MTI/ To/To § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kivimaki finn miniszterelnök vasárnap délelőtt a finn követség k<-lenhegyei uti palotájának fogadótermében fogadta a sajtó képviselőit. A fogadáson megjelont^ífalander finn pénzügyminiszter, Onni Tálas budapesti finn követ, Leppo finn követsági attasé s a finn miniszterik felesége is, továbbá Mcngele Ferenc követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Telekig Gyula gróf követségi titkár, Förster Pál külügy minisztériumi fogalmazó, valamint a magyar, a finn és a külföldi sajtó képviselői igen nagy számban. Kivimaki finn miniszterelnök a sajtó képviselői előtt Finnország gazdasági életét ismertette, hivatkozva arra, hogy Magyar országon általában nem ismerik a finn gazdasági élet szerkezeiét. -A szabad természetnek azok^segédforrásai - mondotta - amelyek Firmország^közgazdaságának alapját teszik, részben szükkörüek^s mindenekelőtt szegények. Finnország egész története során a földművelés és az ezzel kapcsolatos állattenyésztés volt az ország fő kereseti ága. Finnország azonban annyira magasan északon fekszik}" hogy ugyanaz alatt a szélességi fok alatt csak Svédországban és Norvégiában űznek még földművelést. Ez érthető, ha az ember figyelembe veszi, hogy ^Finnország ugyanaz alatt a ^szélességi ^fok alatt fekszik, mint ~szakszibéria és Délgrönland; de hála a Golf-áramlatnak, Finnország éghajlata sokkal enyhébb, mint az emiitett országoké, a tula jdonképeni nyár azonban Finnországban legalább a felével, ha nem többel rövidebb, mint a magyarországi nyár. Ezért az állattenyésztés is nagy

t

fáradsággal jár, mert az állatokat az év legnagyobb részéber meleg istállókban kell tartani. Ehhez járul még. az is, hogy a finn talaj nagyon mostoha, köves és fagyos. Csak a nyugati tengerparton vannak megművelt ; sikságok, amelyei: helyenként csaknem olyan szélesek, mint a magyar puszta. Az ország, legnagyobb részében^azonban előbb •„ le kell csanólni a mocsaras talajt - ., mert különben ki van téve a fagynak. Tuskókat és köveket takarítanak el, alaposan kiirtják^a bozótot ós erősen trágyáznak, mielőtt annyira jut ' a föld, hogy termést ho z. • .^.AO-Í/OIMO/VV , A természet , ez a szigorú anyá

;

'r

; fiait testileg erős-, lelkileg edzett, kitartó s ha kell kevéssel beérő néppé nevelte, úgyhogy mi finnek nemzetünk legjobb Jellemvonásait tulajdonképen országunk külső természetének, vagyis e természet szűkmarkúságának köszönhetjük. Annál több okunk van arra, hogy hálásak legyJÜnk, mert a természet végeredményben megjutalmaz bennünket kemény munkánkért. Igy például mostanában"sikerült állattenyésztési termékeinkkel az exportpiacon olyan országokkal eredményesen felvenni a versenyt, amelyekben az állatok egész éven át a szabadban le ge Inek. A mezőgazdaság mellett évtizedről-évtizedre mind nagyobb tért hódított Finnországban az erdőgazdaság. Az erdő az alapja most kiviteli cikkeinknek. A faipar termékei - fürészelt áru, papírgyártásra szolgáló fa, cellulózé, papiros, bútorok, stb. - mellett még az állattenyésztési termékek is messzi a második helyre szorultak. Buzat már régóta tulajdon^ kégen csak a háztartás szükségleteire termeltek s a búzatermelés az ^utóbbi időben még a belföldi fogyasztást sem fedezte, úgyhogy Finnország kénytelen behozni gabonát. Ezek tehát országunkban a természet által nyújtott legfőbb gazdasági források. Nincsen kőszenünk s ami a fémeket illeti^csak egy emlitésreméltó rézbányánk van.Ezzel szemben nagymennyiségűén áll rendelkezésre vizierő, amelyet az ipar még nem .'. ís tudott teljes egészében kihas ználnÍT . . OH ÜVTo /Folyt, köv./ ríSljgíÚ^