Napi Hírek, 1934. május/2
1934-05-27 [0323]
jk finn miniszterelnök sajtónyilatkozata.! folyta tás./ A természet, amely nálunk nem bánt bőkezűen ajándékaival, megtanított bennünket arra, hogy az életnek csaknem valamennyi területén az eszmei erőket is igénybe vegyük. Mint ki-? nemzet megszoktuk, hogy a politikai harcban azokhoz az erőkhöz meneküljünk, amelyek a nemzetben "felébresztik azt a követelményt, hogy a törvények sérthetetlenségét, valamint a jogi és erkölcsi szabályokat feltétlenül el kell ismerni. Fhhez képest meg voltunk győződve, hogy az eszmei erők elismerése közgazdaságunk felvirágoztatása szempontjából is előnyös, iszaki sa játosságunknak megfelelően ebben.a tekintetben is mindenekelőtt a szabadságra támaszkodtunk. Még Smith aáám előtt egy finn országgyűlési képviselő, int ti Chydenius, a svéd-finn országgyűlésben sikeresen küzdött mind a politikai, mind a gazdasági szabadelvüségért s állsiápontját olyan elméleti természetű Írásokban védelmezte, amelyek még ma is tanulságosak nemze tünk számára. Mindenesetre a háború alatt Finnország is kénytelen volt eltérni a szabadkereskedelem elvétől. Népünk azonban ekkor néhány o^an keserű tapasztalatot szerzett^ hogy azóta minden erejével a szabad gazdasági éle* tért küzdött. Finnországban nincsenek valuta- és kereskedelmi ... . ' */ előírások, sem korlátozások. Mivel nálunk nincsen kényszergazdálkodás, magyar rokonaink tetszés szerinti mennyiségben vihetnek be árut országunkba, iz a véleményünk, hogy a kereskedelemnek ez a szabadsága kedvező befolyással volt kereskedelmi mérlegünkre, egészen természetes, hogy nagy fatérmeiési kivitelünk, amelyre a világpiac rá van utalva, nagy szerepet játszott kereskedelmi mérlegünk kialakításában; de hisszük, hoey kereskedelmünk szabadsága hozzájárultahhoz is, hogy Finnország aránylag jól élte át a_ világgazdasági krízist.'Finnországnak sikerült eleget tenni külföldi kötelezettségeinek s külkereskedelme a válság egész ideje alatt aktív maradt. Fz többi között kitűnik az alábbi adatokból is: Finnország 9gész bevitelo 1932-ben 3.502,3 millió, 1933-ban 3.926 millió finn márka, egész kivitele pedig 1932-ben 4.631,5 millió, Í933-ban 5.288,2 millió t finn márka volt, megjegyezve, hogy tiz finn márka körülbelül egy pengőnek felel meg., Magyarországgal való külkereskedelmünk azonban, sajnos, meglehetős csekély maradt. Magyarországból 193?-ben 3.3 millió, 1933-ban 4,9 millió, 1934 első négy hónapjában pedig 2.2 millió finn márka értékű árut hoztunk be, míg Magyar országba kivittünk 1932-ben 1.2 millió. 1933-ban 3.5 millió, 1934 első negy hónapjában pedig 0.4 millió finn márka értékű árut. Fzekből az adatokból tehát kitűnik, hogy Magyarország többet visz ki Finnországba, mint amennyit onnan vásárol. Most, amikor Magyarországon is teljes politikai képviseletünk van, remélhetően sikerül majd ezen a téren is kedvezőbb eredményeket elérnünk. Kívánom, hogy a két rokon nép gazdasága fejlődjön és viruljon s kívánom, hogy a kölcsönös áruforgalom is megnövekedjék, mert ez mindig egyúttal kulturális vívmányt is jelent. Kivimáki finn miniszterelnök végül . megemlítette, hogy azt a három hetet, amelyet Hévíz-fürdőn töltött, a természet, a nyugalom, a jó fürdők - tekintetében nem ís használhatott volna ki jobban, elismerőleg emlékezett meg a fürdőigazga.tóság nagy előzékenységéről és a fürdőhely kedves sajátosságáról, amely'- - mint mondotta - talán még a magyarok egyrésze előtt is ismeretlen maradt. A megjelentek lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták^a finn miniszterelnök előadását JX sajtó nevében Zimmer Ferenc kormányfőtanácsos, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője mondott köszönetet és annak a reményének adott kifejezést, hogy a finn és a magyar nemzet között régóta fennálló szellemi kapcsolatokon kivül a jövőben a gazdasági kapcsolatok is megélénkülnek. A finn miniszterelnök ezután megvendégelte a sajtó képviselőit, s Eelander pénzügyminiszterrel együtt hosszabb ideig fesztelenül elbeszélgetett velük/ Ofí S/ , Gu/To -:- t?f^é Lr .
