Napi Hírek, 1934. április/2
1934-04-27 [0321]
/Kállay Miklós ^f^beszéde / / folytatás./ - Egészen természetes tehát, hogy minden vonatkozásban, fils6s rban gazdaságiba n,egymássá 1 kell s zámolnunk. Zs igen helyesen számolunk is. Nincsen Európában két ország, 1 amelvik olyan szoros gazdasági 03 szmüködésben élne mint mi, kklönösen mióta sikerült másfélév előtt Lollfuss kancellár úrral megállapodjT az ug gazdasági együttműködés alapja i^an^ amelyek sok vonatkozásban, igy például elsősorban az országok közötti áruforgalom arányainak megállapitá sában ? a szerződés funkcionálásának állandó bizottságok által való ellenőrzésében és kibővithetőségi léha tőségeiben egészen uj alapokon épült fel és már sok or? zágbaa követőkre talált. fp /ruisn-W* - 5iz az egymásratalálás annál nagyobb jelentőségű, mert világos bizonyítéka annak, hogy természeti és gazdasági a dottságokat m sterségesen széttördelni, megszüntetni neem lehet, hiszen utalhatok itt arra, hogy mi a mi szinte ma ga túlérte tődc természetességgel találtuk meg az összemüköces a lapf elte" te Isit, addifl például a kisantant államai, bármenynyire is hangoztatják ezt, nem tudtak ilyen összemüköjést teremteni, dacára politikai szoros összetartozásuknak, mert,ugy látszik, hiányoznak ennek akár geográfiai, akár kulturális vagy gazdasági előfeltételei. Ez azt is bizojitja. hogy a gazdaságierők gravitációja nem hajol meg a polit ikai er Ők előtt, létéialapjá a realitás 1, maradandót alkotni pedig csa' a realitások alapján lehet . f-'ywk, ~ A szerepünk tehát aZj hogy ebben a realitásban mentől jobban cs szemüköd jünk, kimélyítsük egymáshoz való viszonva inkát sazdasági politikánkban és kulturális vonatkozásainkban és e záltal ad jünk egész ívözépeurópa gazdasági és kulturális fejlődésének erős, megbiz^haté, szolid alapot, - Egymás felé irányuló gazdasági törekvéseinknek nem szabad ma már^olyan calzatuaknak lenniök, hogy a lét ország autarkiája folyta n^kiépült uj konstellációt rombolja . Ausztriának HB zőgazdasási önellátása teljesenki van épitve addig a határig, ameddig azt természeti arb + tsága lehetővé teszi. Ezt érinteni a magyar gazdaságpolitika nem akarja. De viszont számit arra, bqgy minden lehetőséget'megkan Ausztriától, hogy a maga mezőgazdasági expanziójának Ausztriában a lehető legnagyobb teret biztosítsa és itt egy" uj szempontra akarok rá mutatni,, hogy egyaránt érdeke min dákét országnak, hogy a magyar mezőgazdasági áru. necsak mennyiségével jöhessen be Ausztriába, de élvezhesse az osztrák piac jo^b árait is, mert az eb u ől keletkező fellendülés minálunk a legnagyobb biztosit ék az osztrák ki vite 1 fel vetésé re* az osztrák gyáripar és r ereske delem fejlődésére. A magyar ipar autarkiája távolról sem épült ki olyan m/.ért ékben, mint a hogy az osztrák mezőgazdaság tette ezt. Nincs is szándékunk, ameddig Ausztriával egyetértő gazdaságpolitikát tudunk folytacni, efelé tö ekednünk, de egész természetes es ezt mindenki meg fogja érteni, hogy ett&l csak addig te kint hetünk e 1, ameddig munkás tömege inket a me zógazőas ágba n fogjuk tudni foglalkoztatni és meg tudjuk akadá lyozni a falusi lakosság expatriálását a városok fele, hn meg vagyok győződve , hogy ezen a téren még nagy lehet ős ég^e k állanak előttünk. Sokkal több mezőgazdasági termeivényt lehetne meg Ausztriában elhelyezni és több osztrák ipari termeivény találhatna elhelyezést akkor a több keresethez juto.t magyar népnél. - Engedjék meg itten ebben a körben, hogy azt jelentsem ki, í miszerint ennek eléréséhez nem elég a két kormány törekves-n és jóakarata mindekét népnek eltökélt és határozott .szándéka szükséges. Egymás termel-" vényeit ugy kell tekintenünk és fennünk, mint a sajátunkat, ugy kell a zt sz retnünk és pr opagálnunkj mert éreznünk kell, hogy egyikünk gazdasági boldogulása a másik boldogulását is jelenti. Közös cél végeredményben a mezítlábas magyar parasz ! gyere k fel ruha zása,épugy, mint a kevés és dráa élelemhez jutó bécsi gyerek jobb táplálása .Is nem hinném, hogy mindkettőnk népei ezt a célt ne sziv se n szolgálfják. To/L /Eoly t.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció