Napi Hírek, 1934. április/2
1934-04-27 [0321]
/Kállay Miklós üt&^jeszéáe* /// , folytatás./ - ozüksé.ses a gazdasági élet pionérjainak, pfad~~finderjeinek, a kereskedőim ek fokozott tevékenysége. Nem látom elég élénknek a kereskedelmi kapcsolatot a két ország között. "Fejlődési lehetőséget, iniciativára való alkalmat, én azt hiszem, a két orszáp kereskedői még nagvon sokat találhatnának. Az egymásrautaltságból keli fakadnia egymás megbecsülésének, szeretetének és egy fontos gazdasági momentumnak, erymás látogatásáénak is. Iin hivők minden os zt rákot Budapestre, a Balatonhoz, a magyar rónára, a ma gyar napsütésbe és küldöm honfitársaimat a világ. szebb alpesai, idegen forgalmila g naeysas rüen megszervezett vidékei és városai meglátogatására »Ha külföldipunkásra van szüksége az osztrák földnek, a világ legjobb földmunkását, a ma^art, vegyek az osztrákok és ha mesterekre van szükségünk az iparban, itt kell ezeké t megtalálnunk. - A háború utáni s zétdara boláso ak természetszerű következménye volt, hogy minden utódállam először a sajátmaga uj életkörülményeihez igyekezett alkalmazkodni, erre berendezkedni. Sz eredményezte, mint már emiitettük, az autarkiák kiépitését. Az önellátás gondolatát még a háborús mentalitásból átvittük uj államaink ga zdas ág ooli ti kajába » Emlékezzünk csak vissza, hogy milyen nagy eredmény vo lt és a háború után talán az első nemzetközi gazdaságpolitikai megállapodás, a kiviteli tilalmak megszüntetése - Ki gonoolt akkor még behozáteli tilalmakra és milyen gyorsan estünk az elJ érkező végletbe. - Önmagunkat akartuk ellátni, ez volt a probléma., a feladat ás nem má>j országoka t boldiogitari a saját tőkéink és munkáink termeivényeivel. - De természetes volt, hogy csa khamar telítődött minden ország, bekövetkezett a túltermelés és megindult a gazdasági terkletekunegszérzésére való igyekezet. Magár ország, amely távolról sem épitette ki autarkiáját olyan mért-ikben, mint például Ausztria, Olaszország, Csehország és Némstorszáe, talán épen ebből az okból kifolyólag, vagy talán azárt is, ma t a hábcru alatt már határain kivül fekvő igényeket ís ki kellett elégítenie, a leghamarabb látta be > hogy minden országnak és igy Magyarországnak isi elkerülhetetlenül szüksége van külföldi piacokra, saját határain kívül terjedő gazdasági területire és megindult a maga pia okereső utjain. Bls/ösorbái terme sszet ose n Ausztria felé fordult, ^rjp^^f-, kZ-f.)