Napi Hírek, 1934. március/2

1934-03-29 [0319]

A } Paris, március 29. /Magyar Távirati Iroda/ Ma délelőtt államtanács volt,amelyen hosszasan, megvitatták a kormány tervbe vett takarékossági intézkedéseit. Az errevonatkozó rendeleteket csak húsvét u'án teszik^közé. Sarraut belügyminiszter az államtanács végeztével újságírók előtt ki jelentette.-higy csác néhány nap múlva a rendeletek szakértői áttanulmányozása után lehet majd pontts képet alkotni arrál frogy a takarékossági intézkedések mekkora-os szeget tessnek ki. A végösszeget még hivat ales körökben sem ismerik. A sajtéban eddig megjelent errevonatkozo adattk teljesen légből kapottak. la/Sz A § P á r i s, március 29./Magyar Távirati Iroda/ A közalkalmazottak heves ellenzésre készülnek a tervbe vett fizetéscsökkentéssel szemben. ,A közszolgálati alkalmazottak központi kartelje ma estére Paris ós Paris környékének munkásságát és köztisztviselőit nagy tiltakozó* gyűlésre hivta Össze. A posta és távírda alkalmazottak szövetsége elhatározta, hogy az összes alája tartozó szervezetek vezetőségét sürgősen értekezletre hívja össze,hogy közösen döntsenek állásfoglalásukról, ia/Sz A § I s ztanbul. március 29 ./Havas/ Insull 24 érái isztanbuli tartózkodása alatt rendőri felügyelet alatt gondoskodik készleteinek utánpótlásáról, majd p dig tovább indul ismeretlen rerdeLtetési hely felé. Ta/Sz -o- § 3 z ó f i a , március 291 /Magyar Távirati Iroda/ A Szmilovpárti szabadelvűek lapja, a Bulgarszká Nezavisszimosfct foglalkozik a macyar és a bolgár küldöttséeek között Szófiában most folyó gazdasági megbeszélésekkel. A lap megállapítja, hogy a megbeszéléseket általános megelégedéssel fogadják. Semmi sem homályosítja el a bolgár-magyar kapcsolatokat és e kapcsolatok tárgytalanná teszik a különleges megállapodásokat, egyetértésük kölcsönössége mégis kifejezésre jut a kát'országot érdeklő- gazdasági kérdések gyors és könnyű megoldásában. A magyar és a bolgár népnek alkalma volt eddig is hangsúlyozni mind Gömbös és Kánya miniszterek látogatása ^ide jén, mind bármely mas alkalommal a két nép egészen egyedülálló ragaszkodását egymáshoz és azt a málvséges, kölcsönös rokonszenvét, amely közös sorsuknak tulajdonith tón A két népet semmi sam választja el és mindig meg fogják találni a leeközvetlanebb^ utat ^egymás BB gértéséie, s az együttnüköoésre a tiszta kölcsönösség és őszinteség alapján. Bl/¥á - —