Napi Hírek, 1934. március/2
1934-03-21 [0319]
/Benes beszéde* I, folytatás/ • Benes dr 4 megemlitette még azt a panaszt, amelyet Dollfuss kancellár a népszövetségnél e\elt Nemetország ellen Habicht miatt és a nagyhatalmaknak i934 február 17.-én e panasszal kapcsolatban tett nyilatkozatát , amelyben a nagyhatalmak kijelentik, hogy ragaszkodnak Ausztria függetlenségéhez, bb Beszéde további során Benes miniszter részletesen foglalkozott az osztrák probléma megoldására irányuló kísérletekkel és tervekkel. Mint érdekes és eddig talán kevésbé ismert dolgot megemlitecte, hogy Masaryk elnöknek és neki joguk van tárgyilagosan és nyiltan beszélni erről a Kérdésről, mert a haboru alatt, amiKor *.«.-.".• Masaryk és Benes megnyerte* a nagyhatalmak hozzájárulását Ausztria-Magyarország felosztásához, ugyanakkor egészjelf o- J eru gulatlanul AusztriánaK a Német Birodalommal való 'egyesítését ajánlották mert azt hiiték, hogy a szövetségesek is ezt tartják majd a legelfogadhatóbb megoldásnak, \Ezt a nézetüket azonban már 1917-ben kénytelenek voltak megmásítani, mert mindenfelől ellenezték a csatlakozás tervét* Csehország elfogadta & békeárfcekezlet megoldását és ahhoz hü marad. Ha pedig valaki meglepődnék azon, hogy a haboru alatt az emiitett álláspontra helyezkedtek, Benes most is hangsúlyozni kivánia. hogy Csehország ugyan ma is biuositottabbnak latja a békét, ha nem kerül sor csatlakozásra, de nem fél ettől az eshetőségtől sem,feltéve, ho^v a nagyhatalmak nem akarják azt megakadályozni; Mert a cseh nép, különösen a .totókkal való • .: *• •" eg- esülés révén, ma erősebb, mint a múltban bármikor. A miniszter ezután foglalkozott a csatlakozás kérdésével, amely a háború utáni k időkben négyszer is felmerült, Anglia, Franciaország és Olaszországnak a Habicht ténykedése nyomán kiadott már emiitett közös nyilatkozata a miniszter szerint a csatlakozási kísérlet első hivatalos visszautasítását jelenti. A küzdelem még nem árt véget, és majd a legközelebbi hónapos mutatják meg, milyen módon fogják azt folytat' A csatlakozásra irányuló legutóbbi törekvés - iory tattá a miniszteruj eszmei és gyakorlati előfeltételekből indul ki - fontos szerepet játszik ezeknél a" * népiség és a fajiság fogalma - abb^l f * . feltevésből, hogy ezeknek az alapvető eszméknek a dinamikája idővel megvalósítja Németország és Ausztria egyesítését, bármilyen poiiti ai vagy más akadályokat is állítsanak ."" annak útjába. Innen ered 4-» az a kívánság; , hogy Ausztriában szabad mozgást engedélyezzenek a nemzeti szocialista népi mozgalomnak és rendeljenek el uj választásokat. Ha ugy alakulnának a dolgok, ahogy a német és osztrák nemzeti szocialisták elképzelik, akkor súlyos és hosszú viszálykodás támadna Európában, de - amennyire a helyzetet ismerem- Olaszország, Franciaország vagy Anglia ás a többi érdekelt állam semmiesetre sem változtatná meg álláspontját, még akkor sem, ha- Ausztria nemzeti szocialistává lenne? Hogypajanem egséz Európa a"csatlakozás ellen foglalna állást, ezt Benes már"1928 árarilisában Berlinben tett. hivatalos látogatása alkalmával is nyiltan és lojálisán megmondotta/ Kijelentette a külügyminiszter,, hogy a csatlakozás utján való megoldást megvalósíthatatlannak tartja* Benes dr. ezután az olasz megoldással foglalkozott, amelyben arról van szó, hogy Olaszország Ausztriában és a Duna-völgyében politikai befolyást és gazaásági előnyöket akar magának biztositahi és meg ak^ria akadályozni a csatlakozást. Csehország - mondotta Benes -a •••».• ., = bizonyos fenntartásokkal annakidején elfogadta tárgyalási alapul az 1933 szeptemberi olasz memorandumot KözépeurÓpá gazdasági együttműködéséről, 9e nem került sor arra, hogy az összes idevágó kérdésekről .konoiét tárgyalásokat ± lytattunk volna* /Folyt.köv./ Kő/Vi /A Berlin és Prága közti politikáról folytatott e lojális és barátságos megbeszélésnek volt az eredménye, hogy azóta nem merült fel félre*-; értés/a két ország között? ; viszony továbbra is változatlanul jó. /és / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
