Napi Hírek, 1934. március/2
1934-03-21 [0319]
-ej ^^^s <KI. yjfj ora p, /Benes beszéde, II, folytatás/ ^ tette a miaiftat^H^L^lHHfe & í! mbös és , Su? ÍS£ látogatásaira, kijelenkie^észiteSpf o LnhS? Í£ S ^4>. k) ^ ez f k 3 látogatások , amelyeken ÍÍS5fS- í M * a romai látogatások, az osztrák probléma up-vne17 t 4n°^\ meg0 Td ^ S f ra jrá^>nkrét kisérle tet jeíonLnel HaYcius tío fabari aláirt politikai és gazdasági jegyzőkönyv szerint a három állam közötti politikai viszony elmélyítéséről! ' szenns a na de nem politikai bl okkal akit ás ról és főleg szorosaob gazdasási kan " csőlátók megteremtéséről van szó. Csehország és a kisfntant nem foldjak eleve kedvezőtlenül ezeket a kísérleteket? de a végleges itéleftel mén"?e°ke k t1zután d ef^ SolfÖ 0 V ^ os t n ^tekinthetőié ftlik íz eredmenyeket azután elfogulatlanul, jóakaratúan megvizsgál iák UOP-V éq^P-rii megoldáshoz jussanak. Sajnos, nem lehet kétség afelfl J hogy MÍÍSOIÍni miniszterelnök nyilatkozatának bizonyos részef/amelyekkefa külügyminiszter e pillanatban nem akar részletesen foglalkozni; egv ilven meeállap jdas 3^*M*ége%t csökken thetik J ' " ' m .$ Je ^hat.ározottabban elleneznénk azt, ha a római ai»g«állapodáeok ; - ^ ,„..._ . a genfi jegyzőkönyvek , a kszépeurópai politika magna charta 'politikájának elejtését, megsértését, megszegését vagy megváltoztatását jelentené. A vámunióra, oszt rák-magyar egyesülé sre és különleges gazdasági kedvezményekre irányuló kísérleteket elsősorban Németország ellenezné, amelyek érdekei ebben a pontban azonosak a kisantant érUükéivel de ellenezné Francaiország és esetleg a többi állam is. Ez a közeljövőben ujabb politikai feszültségre vezetne - ~ J-^ - /% . , ; Középeuropában a két tábor között. Ugy latszik azonban, hogy maguk a róoci mai jegyzőkönyvek így eke ztek^ mindez t elkerülni.' a A középeurópai szövetség terve, amely a legtermészetesebb és a legelőnyösebbnek látszik a középeurópai kisállamok számára, a legtöbb ellenállásra talál elsősorban Ulaszország részéről mert megvalósítása ui, a réginél nagyobb dunai aonarchia éle trekelte set jelentené, de^ ép ugy ellenzi azt Németország, mert a szövetségből németellenes közepeuropai politikai rendszer alakulhatna ki. A legfontosabb azonban , hogy ^ezt a megoldást nyilván az öt érdekelt dunai állam egyike sem akarja. A prágai kormány sem volt sohasem kapható erre a megoldásra. . ..... Az osztrák kérdésnek Ausztria e s Magyarország politikai és gazdasági egyesítése utján való megoldását ellenzi elsősorban a kisantant, még pedig politikai okokból, mert ez á dunai államok politikai megosztását és két egymással állandóan harcban álló blokk alakítását jelentene. Gazdaságilag ez a megoldás valamennyiük számára veszteséget jelentene, De lMemetország~is ellenezné ezt a megoldást már ama reménykedése miatt is. hogy a csatlakozás a jövőben mégis cs?k megvalósulhat, A haboru előtti dualizmus ' és a Bécs és Budapest közötti szenvedélyes viszálykodások emieke sem .u lenne nagyon előnyös e megoldásra. A kisantant azonban azért is ellenzTézt a megoldást, mert az csak előkészítője lenne a Habsburgok visszatérésének. Ebben a tekintetben pedig a kisantant számára nincs_koapromisszum. Nem azért volt a világháború - mondotta a miniszter,- teljesen egyetért Dollfussal és Fey miniszterrel atekintetben, hogy a Habsburg-kerdés nemzetközi kérdés, , ,, . . -, A kizárási módszer alapján - mondotta a miniszter - ellátott a véleménye szerint egyetlen lehetséges módszerhez, . ezlAusztnanak a genfi iegvzőkönyv alapján Surópa által biztosított télies önállósága és integritása. Politikai vonaúszásban e tárgyban cég meg kell egyez a tobb állammal, gazdasági vonatkozásban a politikai jegyzőkönyvhöz gazdasági füageléket kell csatolni, ,_, i J.T^i Kő/Vá , . /Poiyt* kov «/ •ORS7.Ar.ns T.FVFTTXP
