Napi Hírek, 1934. március/2
1934-03-21 [0319]
/-/ P r á g a, DáKíius 21. /Magyar Távirati Iroda/ Benes külügyminiszter ma a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságában beszedet mondott, amelyben Kizárólag Középen répa problémájával és az osztrák kérdés megoldásával foglalkozott*.. Az osztrák kérdés legutóbbi fejleményei rávilágítana: arra. mennyire megváltozott a nemzetközi hely ; et az elmúlt hónapodban. A miniszter ezzel Kapcsolatban rámatatott az Olaszország és Franciaország, valamint Olas.ország és Németország közötti viszony változásira. A helyes megoldás kétségtelenül elhatározó jelentőségű Csehország és a Kisantant-áliamok; Németországhoz és Olaszországhoz való viszonyának jövő' ' • Kialakulására. Az osztraK kérdés megoldásával a béKe Lurópában hosszú időre biztosítva lesz és megszilárdul. A külügyminiszter ezután részit te se n ismertetőé az osztrák kérdés megoldására irányuló Ki serieteket és foglalkozott Ausztria háboruutáni Külpolitikájával. A megoldási kis érietek háromféle módjáról lehat beszélni^ rzek; a német megoldás, az olasz megoldás és a közepeurópai megoldás. Íz első megoldásnál a csatlakozásról van szOj a második, konkrét alakjában Kevésbé világos megoldás Ausztria politikai és gazdasági érvényesülésére törekszik'¿8 közepeurópai mego dást Európa . különböző Lwy^.u politikai tényezői különféle kepén ítélik meg. Az utóbbinál először is 0 arról a bizonyos francia és angol köröktől óhajtott megoldásról van szó, amely szerint Középeurópa kisebb államai Ausztriával közepeurópai szövetségbe tömörülnének, másodszor az úgynevezett Habsburg-megoldásról, vagyis Ausztria és Magyarország valamilyen politikai, iogi es gazdasági egyesítéséről és harmadszor Ausztriának minden szomszédjától való nem-zetközilog bizt sitoct teljes függetlenségéről. A csatlakozási megoldáson kivül csak ez az utóbbi megoldás ' Öltöttscdíg konkrét alakot, még pedig kizárólag az 1922 október 4,-i ismert genfi jegyzőkönyvben, amely a legfontosabb nemzetközi jogi és diplomáciai okmány. "Benes miniszter ezután nagy vonásokban ismertette az osztrák külpolitikát és az 1918 ota történt fontosabb eseményeket, E1-. ^ mondottá, hogy követlenül a saint germaini békeszerződés aláírása feW*** 5 *' után barátságos viszony zele tkezettya három érdekelt ország: Franciaország, I JORSZÁGOS LEVÉLTÁR ' / ' l£) q^'vK<%J. J K SZCkciÓ (+ u J £2£!2&£2¥% / Olaszország, Csehország éir"Ausztria között es ezTmai napig fennáll* A miniszter ezután felsorolta azokat az eseményeket, amelyek az Ausztriának nyújtott pénzügyi segitség alkalmából az 1922 évi genfi jegyzőkönyv aláírására vezettek. Ez a jegyzőkönyv bizonyos középeurópai hatalmi egyensulyj, j4zan politikai felfogás/, és középeurópa ' M r . igazi politikai realitás/;kifejezése. A jegvzőkönw áfáiról /j üynA *~ u **köteleztók magukat, hogy nem törekszenek osztrák területen klllöüle<?fcs befolyásra és kedvezményekre, Ausztria viszont termeszetszorüleg kötelezte magát, hogy ilyenekét nem ad. Ez mutatja, hogy a mostani helyzetben, ma is, mennyire időszerü t és fontos a genfi jegyzőkönyv. Megemlitette a külügyminiszter a ' • ,.' • Németország es Ausztria gazdásági egyesítésére irányuló meghiúsult kísérletet. A hágai nemzetközi bíróság akkor olyan döntést hozott, - és ugyanezt az álláspontot védte akkor nagy sikerrel Scialoja olasz delegátus is - amely egyaránt irányult a német csatlakozási megoldás, valamint az ..lasz megoldás, azaz bármiféle lasz-osztrák egyesülés ellen. Amikor Ausztria gazdasági helyzete újból kiéleződött, felmerült 1932 tavaszán a Tardieu-terv ezt azonban hamarosan eltemették. Erre következett a jóvátételi bizottság tanácskozása, majd a lausannei egyezmény. Itt Anglia, Franciaország es Olaszország uj politikai es pénzügyi jegyzőKonwet irtak alá. Ez a jegyzőkönyv teljes mértékben az 1922 évi genfi politikai jegyzőkönyvön alapul, fenntartva annak minden megkötését. Az osztrák belpolitikai viszonyosa németországi nemzeti szocialista mozgalom és az Olaszországból jövő irányzatok befolyása uiból felszínre vetették az osztrák kérdést. A miniszter nem akar va;amely Bzomszédáll?m belügyeibe beavatkozni, de teljesen tárgyilagosan meg kell említenie ezeket a történelmi adottságokat, nogy rámutasson arra, hogy az osztrák kérdés körül " " tizenöt év ota tartó viszálykodás" válságos pillanatokban mindig egyszerre teljes egészében Kiújul. Mig egyfelől a mai osztrák kormány hivatalosan a függetlenség, gyakorlatilag a genfi jegyzőkönyv alánjára nelyezKedett, másfelől az osztrák nemzeti szocnalistáK a csatlakozás, a Heimwehrek az úgynevezett olasz-magyar-osztrák megoldás a . '. ' munkásmozgalomba politikai önállóság mellett foglalt állást és gazdasági együtcmüködést kivan a kisebb közepeurópai államokkal, /Folyt.köv./ Kö/Vi l^^^i^^LZ/wzi
