Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-28 [0311]

Nem volt sem iparos-, sem kereskedő- sot még :*agyobb földbirtokos osztálya sem, nem voltak városai, nem bírtak miiveit vagy tanult társadalmi rétegekkel, mert mindez cs& az utolsó száz évben fejlődött ki közöttük, hiszen papjaik is. különösen főpapjaik, mindadui-, amig az erdélyi magyar fejdaelaek ilyen irányban nem gondoskodtak róluk és a-Romával való vallási uniót Mária Terézia királynő ideiében a XVIII. században a nép egy' része el nem fogadta, jórészt szláv eredetűek voltak. Aki Srdélyben valaha utazott, annak feltűnhetett, hogy minden^.ahol románok és magyarok va^y roma ok és szászok vegyesen laknál:, 'a falu vagy a város települési [közepén, a legrégibb részén a főtér körül laknak a magyarok vagy a szászok. Ott áll a magyarok vagy a szászok temploma, míg a román lakosság a falu külső szélén, á külvárosban teleniilt meg es temploma is ott épült fel, Ez a helyrajzi vetifett képe az említett történelmi ténynek, amely olyai tipikus és le nem tagadható bizonya téka a későbbi bevándorlásnál:, hogy ez 'maguknak a Romániából 1918 óta bejött románoknál: is feltűnt és ezt a kellemetlen dokune. tumot most azzal igyekeznek eltüntetni, hogy a falvak és városok közepén a magyarok házait, középületeit és sok helyütt még templomait, is igy okoznék kis aj át itani vagy eltulajdonítani, hogy helyüket jkésóboi jövevények számára loglalják le, l^M^J^pJO Alörténelmi jog, a hagyomány, az államalkotó eró% a kormányzati gyakorlat és tudás, a kulturális és ^asdasági fölény Erdélyben ma ís a magyar és az erdélyi szász nép kezében van. Ezzel szemben áll a románok numerikus, bár csal: csekély numerikus fölénye. Olyan korban, amelyben a szám többet jelent, mint a kvalitás, az előbb emiitett jogcímek talán nem elegendők, de döntő"sullyal bírnak ahhoz, hogy a magyar nemzet épen olyan elkeseredetten ragaszkodjék Erdély ősi Birtokához, amelyre embersseretete és elnézése folytán telepedtek be a románok, mint amily határozottan igényt formál birtokához a bevándorolt román azon a jogcímen,"'hogy most már többségbon van ezen a földön. Két szomszédos népnek konfliktusa ez, amelyek közül az egyik ezeréves múltra tekint vissza, a másik egészen fiatal és tulajdonlcópon csak az utolsó évszázadban alakult ki. Ez a két nép különféle jogcímen igényel eavy olyan külön földrajzi egységet alkotó területet, amely közöűtül: fekszik ós amelyen a kát nép annyira keverten lakik, hogy nyelvhatárokat vonni ezen a területen alig lehet. Közülük ma már egyik som fog soha belenyugodni abba, hogy ez a terület végleg a-másiknak uralma alá kerüljön, mert mindegyil: kész a legközelebbi alkalmat felhasználni arra., hogy ha a szerencse ma a másiknak Irdvezctt, holnap a szerencse kerekét a maga száraára fordítsa vissza' » Sz az a ki egyenlít hetetlennel: látszó dilemma, amelynek megoldását nekünk is, ae Európának is keresnie kell, ha nem akarja, uogy Európa keletén a nyugalom, a rend és a kultúránál: eddig elért színvonala a népek'civódasában végleg elmerüljön. Bethlen István gróf (részletes statisztikai, adatokkal támasztotta ezután alá azt a tételt, amely szerint a román nép numerikus fölénye Erdélyben a magyar és a német lakosság felett a ha.rom nép gazdasági és kulturális erőviszonyainak megítélése szempontjából abszolúte megtévesztő ós hogy a magyarság és a nemetek vezető'szcrepe ebben as országban gazdasági és kulturális fölény ül: folytán mindenikben indokolt é's természetes is volt. Mi bizunlci^Brdóly texületénf- monQott'aT-^fajuiik jövőjében. Lesznek vérveszteségeink a román, uralom folytán, ez:' kétségtelen, mert a mai román politika balkáni eszközöket alkalmaz kisebbsége ivei sZembon és létüket nemcsak kulturális, hanem főleg gazdasági gyökerei• ' 4 ' UA,K «,..,7/ a "IA^I*/'ál!/'-' > ^'•tX&Vff-rt llfUZ.