Napi Hírek, 1933. november/2
1933-11-28 [0311]
§ Bethlen István gróf ma a londoni királyi külügyi társaságban tart előadást az erdélyi kérdésről, .az előadás kivonatát az alábbiakban bocsátjuk a t. Szerkesztőségek rendel kezesére: Az erdélyi kérdés - mondotta Bethlen István gróf— KöaSpeuropa problémái között talán a legnehezebb és a legkomplikáltabb, de egyúttal a lsgérdekfeszitő>bb is. Magyarország politikajébai már az utolsó félévszázadban nagy szerepet játszott és igazi természstét még sok magyar politikus is hibásan Ítélte meg. Ma európai kérdéssé lett ée a JJunamedencének ez -alpesektol keletre fekvő és a Fele téten gerig terjedő területén hovatovább döntő befolyása lesz az ott lakó népek politikai maga tart ása/ftr.Keze lése és megoldása ezért egész Európa érdeklődésére tarthat igényt. Erdély területén a román nép bir számbeli többséggel és ez volt ez indoké annak, hogy a bél© szerződésben Erdélyt Romániához csatolták. Itt a helyzet azonban két iránybon is különbözik a tőtök, a rutének és a horvátok által lakott trületek helyzetétől. Amig ugyanis a tótok és rutének nan önként csatlakoztak 1918-ban a cseheknez es, amig a horvátok ma nem önként élnek együtt a szerbekkel, az erdélyi románok kétségtelenül önként egyesültek 1918 őszén Romániában élő* testvéreikkel. A tová/bbi különbség cz, hogy amig c. tótok, rutének ós ho rvát o k önálló ne mze te k és ne m a zóno sa k o o se he kke 1 vogy sze rbe kke 1, és a békeszerződés mint önálló nemzőtöket kénysz őrit ette okét a cseh( szlová k, illetve a mondvacsinált jugoszláv egységbe, addig fiz erdélyi és c. régi királyságbeli ror.án nép teljesen r zonos, egy nyelvet beszél, sot az erdélyi románok többségükben Románia területéről vándoroltak be az utolsó évszázadokban Erdélybe, ahol fokoze-'tosni többségre emolkedtok. ÜZ erdélyi románság tehát a romániai népből rajzott ki és a kettő fajilag teljesen homogén népet alkot. Ebben a ket körülményben rejlik Románia Erdélyre /vonatkozó igényének erője, de egyúttal gyengéje is. Jog c iméne k £reJö, csekély számbeli fölényén kivül, kétségtelenül a két nép azonosságán, valanint azon nyugszik, hogy az erdélyi románok a maguk csatlakozását önként mondották ki. Ilyenbe oldala a felhozott iogcimnek abban rejlik, hogr a román nép. mint beva^ndor olt elem, kétségtelenül sohasem volt államalkotó nép Erdélyben, hsnem többségében a XVI. század óta az^ért vándorolt be Srdély területére, hogy a török uralom alá került két román fe jedelemscgben uralkodó elnyomás, zsarolás ós a bizonytalan politikai viszonyok alól magát kivonja ás jobb hazát keressen. Ez volt az oka annak is - semmi esetre sem az a ma propagandisztikus okokból hangoztatni ,./á llítólagos elnyomás - hogy a .román nép Erdély politikai életében egeszén az utolsó századig alig játszót t szerepet. Az erd|lvi tornán népnek, amely jórészt a déli és keleti Kárpátokon át/tzivárgott- J állattenyésztő parasztokból és pásztó© kból állott, nem is voltlffeg olyan társadalmi tagoltsága, amely az önálló nemzetek élet kialakulásához szükséges. Tó/L / . .. / szeret ett /Folvt.kW
