Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-27 [0311]

A békeszerző:fc : előtt két józan és elfogadható ut állott nyitva: Az egyik, hogy még a legkisebb népet is egyenlő nemzeti területi autonómiával ruházzanak fel és ezeknek, önrendelkezési jogukkal élte, dönteniök kellett volna arról, hogy mely másik nép ;el és mily ai feltétel mellett lépnek föderációba, hogy nagyobb a,azdasáa;i eayóegek és állami területek létesüljenek. A mási . ut, hogy a föderációi: területét magul: a békeszerzői, állapították volna meg a józan földrajzi határok, a természettől"acdt gazdasági egységek figyelembevételével és ők gondoskodtak volna egyuotal arról is, nogy a Iiatárokon belül minden, még a legkisebb nemzet is szűkebb va/;y tágabbak*rü területi autonómiához jusson, hogy igy egyik a- mási::at el ne nyomhassa, A békeszerz £ egyik utas sem választották, haíiem enaedték, hogy egyes privilegizált ids népeknek a haboru folyamán előtérbe ke-" rüi* fezőrjei az orruknál fogva" vezessek őká. Ez lett végeredményben Közópeur.pa szere...esetlensége. Szórt életképtelen Ausztria a mai határai között. ezért szerencsétlen Magyarország, ezért nem tud ós nem fog konszolidálódni egyetlenegy utódáL.am a jövouen : sem. Ha meghallgatja!: a legyőzötteket, ebbe a hibába nem eshettek volna. Ök kif eltettek volna, hogy milyen utat kel} ".' » követni és ez kétségtelenül a második ut lett volna. A nemzetiségi elv nem azt követeli,, hogy minden nemzetnek külön állama legyen, ha az a nemzet még oly parányi is, hanem azt, hogy az általa többségben lakott területen bizonyosfoku nemzeti autonómiával bírjon. Abban a kérdésben, hogy mely más népekkel él egy államban egy üt c, nem az a fontos, hogy a többi nép olyan nyelvet beszéljen, amelyet ugyan meg ::em ért, de valamikor a régi időben saját nyelvével közös gyökérből erjedt, nanem az, hoay komoly gazdasági érdekek lá colják aket össze, hogy földrajzi adottságul:, történelmi .•hagyományaik és életfelfogásul: fo-ytán természetes egyseget alkcs sanak, -^ocvvooX / A békeszerződés megalkotói nem adtak minden kis népnek a maga területén nemzeti autol ' '., hanem éjszerűen a rokonliarwzásu nyelveket beszélő, népeket összecsapták. U

0

y latsaik, azt fond olt ák, hogy a három északi szláv népet, a cselét, a totót és a rutént kell egy állaaban összefoglalniuk, mert egymás nyelvét uayan,alig értik meg.""utálják is e'jymást, de szláv dialektusokat beszélnek. Ep így jártai: el a horváttál, a szlovénnel és a venddel a szerbek javára és nem gondoltak az itő példára a lengyel és orosz esetben, ahol nagyobb ellentétet a két nep között aligha Miet elképzelni, jóllehet rokonnyelvet beszélnek és évszázadokig egy államban éltek. Svájcot, amely e$y germán és két latin népet egyesit, a közös földra zi életfeltételek, a közös mult és létielfogás, a közös gazdasági ^erdekek kapcsolják §- elválaszthatatlanul össze. Száz és száz példát „ehetne ennek az. igazságnál: vádelmére felhozni, mig arra, hogy két nép, amelynek különben érdekei és világfelfogása ellentotesek, csak azért elne. '." boldogan együtt, mert rokonnyelvet beszól. ' . egyetlen példa sincs, fÁJUh A békeszerződések . \*\ nagy alapvető hibája tehát az, hogy teljesen hibás elvek szerint kapcsolfafyóssze a népeket, amikor a régi \ magyar-osztrák monarchia területen uj államokat léfesitett&K,.cineket a népeket gazdasági érdekeik, életfelfogásuk, hagyományaik minden, látszat ellenére egészen más irányba vonzzák, más'te- *' rülcton ' (népekkel vannak a természet és a hosszú közös sors róvón elválaszthatatlan kötelékekkel összcláncolva s ezek a kötelékek az idők folyamán eresebbeknek fogiak bizonyulni minden emberi mesterke-' dósnál, minden diplomácia furfaaanál ós minden oroszakos proaágpndánális. Abban, a percben, amelyben nemzeti önrendelkezési jögulcbiztositva lenne,- a természet) gravitációs törvényei egészséges uralmukat} gyakorolnák is, /Folyt.köv./ Tó/Ti (stiX&e