Napi Hírek, 1933. november/2

1933-11-27 [0311]

előadása tová bbi folyamán Bethlen István gróf a kifejtett el­veket alkalmazta a i/una medence ben a bé le szerződések révén lehetetlen hely­zetbe került népekre, a totókra, ruténekre, horvátokra, a vegyesaiku baranyai, bácskai és bánsági vidékekre, mig ÍZ erdélyi kérdés taglalását egy későbbi előadásra tartotta fenn. Fejtegetéseit a következőkben összegezte: A béke szerződ esek t él­je se n hibásan rendezték ISözépoiropa térképét, részrehajlással meghamisítva a nemzetiségi elvből folyó követelményeket. Ezek a szerződések a magyar nem­zettel szemben a nemzetiségi elv félre tételével egyenesen? intető jelleggel bimak. De épen olyen igazságtalan a békeszerződés a tót és a rutén, vala­mint egyéb vidékek elcsatolt lakéival szemben is. Annak megállapításánál, hogy egy államtostbe milyen nem zetok foglaltass:;nak össze, nemesek az illető nemzetek akaratát hagyták figyolmen­• kivül, hanem gazdasági, földrajzi és egyéb szempontokét is, amelyokneK pe­dig a kérdés megoldásánál döntő súllyal kellett volna latbacsniök. A békeszerződések nem láttak külön tat, külön rutén, külön hor­vát vagy külön erdélyi nemzeti kérdést, a mely ckne k természete egymástól téliesen különböző s"amelyeknek megoldása ezért más- és más kellett vol­na nogy legyen, hanem vezetögoncolatuk az volt : lehetőleg minden területet és népet leválasztani és levágni az osztrák-német vagy a magyar nép terü­letéről és azokat a kisebb népeket, amelyek a háború folyamán nem alltak az antanthatalmak oldalára, alárenoelni és kiszolgáltatni a szövetségesek­nek elismert cseheknek, szerbeknek és románoknak." békeszerződés etatus quoja nem biztosithatja Európa békéjóti sőt mentől tovább tartják e népeket a békeszerződés kényszerzubbonyában, annál élesebbekké és fájdalmasabbakká válnak a gazdasági bajok, amíg ki­robbanásra nem vezetnek ás igy Európa békéjére a legnagyobb veszélyeket rej­tik magukban. Befejezésül arra kélte Bethlen István grof^angol hallgatóit, ne csodálkozzanak ezon, ha előadása folyamán a magyar népről, a magyar nem­zet érdekűiről és a magyar fej vérző sebeiről alig emlékezett meg. Ugy őr­zi azonban, hogy Trianon nemcsak a mag-or nemzettel bánt embert i en mó­don, hanem a Dunrmedencében élő más kis nmmzetok egész sorával is, amelyek­kel r nrgyr.rok ezer éven ke: észtül ^yuttélt :k, amelyekkel jóban-rosszban konyerül£r megosztották, amelyeknek órccke-i gzonosok >i msGyarokőval, amelyek azonban ma nincsenek abban a helyzetben, hogy szavukat Európa fórumán szabadon felemelhessék, vagy amelyelmek szava nem elég erős anoz, hogy túlharsogja azoknak a győztes nemzeteknek propaganda ját, amelye knek Tria­non őket kiszolgáltatta. A magyar nemzet ugy érzi, hogy ezeknek a^nemze-; te knek. amelyek me llette évszázadokon keresztül és a világháború végéig is hiven kitartottál:, lekötelezettje és tartozik nekik azzal, hogy önrendel­kezési joguk elismertetése érdekében az utolsó percben is felemelje szavát Európa közvéleménye előtt. Nem lehet tagadni, hogy ez egyúttal magyar ér­dek is, de ez teljese n azonos Európa érdeke ive 1,a melyek békéje forog koc­kán az elkövetett hibák folytán. To/L —

Next

/
Thumbnails
Contents