Napi Hírek, 1933. november/1
1933-11-10 [0310]
/Külügyi bizottság. II. folytatás./ Ea pedig érvényben marad a locarnoi egj^eZmény, ugy természetesen ugyanez áll a négyes paktumra vonatkozólag is. Meglehet, Jhogy annak funkeionálása . jelenleg szünetel, de semmi akadályát nem látom annak, hogy az egy későbbi időpontban ismét működésbe lépjen. Szükségesnek tartom még annak' kiemelését is, hogy Sir John Simon folyó hó 7-én mondott beszédeben békülékeny hangokat ütött meg és elismerte " a dicsőséges multrálnémet nép elkeseredését afeleit, hogy olyan lassan szabadul fel a reá nehezedő egynlotlens..g súlyos terhe alól '", Reméljük, hogv az angoi külügy miniszter ur e megértését kiterjeszti azon kisebb népeknek az érzelmeire is, „ amelyek hasonlókén büszkék nagy hagyományaikra. 7^M^Ulu^éo Midon néhány évvel ezelőtt, 1926-ban megindultak a leszerelési tárgyalások, teljesen tisztában voltunk azzal, hogy azoknak sima lefo-' lyasara nem számíthatunk. El voltunk és el kellett készülve lennünk arra, hogy a győztes államok nem fognak könnyen lemondani arról a rendkiyül előnyös helyzetiKcl, amelyet nekik a békék katonai, határozmányai biztoatottak. De hogy tizenöt evvel a háború befejezése után még ily elkesereaeiten kelljen küzdeni az egyenjogúságért, azaz . '•; olyan jogért, amely magában a bekeezerződé sben is biztosi tva van és amely normális időkben magatol értetődő, senki által kétségbe nem volt jog-\olt ez őszintén megvallva, mégis csak meglepetés, mégpedig nagyoi kellemetlen meglepetés volt a mi számunkra. Mar ezért is orommal és hálával vettük tudomásul az angol és francia államférfiaknak a béke érdekében történt határozott állasfoglalását, amely remélhetőleg meg fogja tenni hatását a i leszerelési konferenciára is. Ezen a konferencián a megegyezésnek főaiíadalya eciaig az általános bizalmatlanság volt, amely megnehezítette a helyzetnek tárgyilagos, minden szenvedélyt ől mentes megítélését* Talán szabad remélnünk, hogy a kérdéséé Kormánynyilatkozatok jobb atmoszférát fognak teremteni a leszereled konferencián is és lehetővé fogják tenni ennek következtében e kérdésnek oly megoldását, amely magában foglalja a teljes egyenjogúság gyakorlati megvalósítását és igy lehetővé teszi majd a magyar kormánynak is, hogy a létesítendő egyezményhez hozzájáruljon. - így m á s ik pr ob lémáv a 1 óha j to k moe t rövi den f 0gla Iko zn i, amely a legutóbbi időben, tekintettel a leszerelés.' óriási fontosságára, némileg háttérbe szorult ugyan, de hasonlóképen már régóta nagy izgalomban tartja az egész euiópai közvéleményt. Az osztrák kérdésről van szó. Sajnálattal állapitom feog, hogy az e kérdés körül felmerült nehézségek még' a mai napig is fennállanak, hogy nem sikerült eddig olyan meáoldást találni, amely a te st vér harcnak véget vethetne. A béke helyre állitasát őszintén és minden hátsó gondolat nélkül óhajtjuk és azért örömmel üdvözöljük az ittott elhangzó békülékeny nyilatkozatokat, bár tisztában vagyunk azzal, hogy ez.a néhány fecske még tavaszt nem jelent. Sajnos, még mindig sokan va nnak, akik ezt a viszályt egyenesen szitjak, talán azért, mert annak, meghosszabbításától saját poziolójuk megerősítését várják, A m.'igya r kormány továbbra is tartózkodni fog minden beavatkozástól már azért is, mert meg van győződve róla, hogy azt egyik érdekelt fel som látná szívóson és mert az ilyen politikai akció hatalmunkon kivül es ik« Sok szó esett 0 közelmúltban a dunai és közópeurópai államok gazdasági helyzetének szanálása rol és ezzel kapcsolatban a ' dunai államok esetleges gazdasági együttműködéséről is. Az olasz kormány - amely ennek a kérdésnek mindenkor a legnagyobb figyelmet szentelte, - nemrég tudvalevőleg egy tervet ^dolgozott ki. amely a stresai konferencia h • tározmány a. inak a praktikus életbe való átvitelét célozza. A memorandum gondolatmenet0 nagy óriásokban c következő; Ta/Vá /íblyt. köv./