Napi Hírek, 1933. szeptember/2

1933-09-21 [0307]

§Rómaból jelentik: Mussolini a Costruire cimü folyó­irat legutóbbi számába:., cikket irt a londoni értekezlet kudarcával kapcsolatban. Cikkében a következőket mondja: A londoni értekezlet, amelyhez annyi reménységet fűztek, eredménytelenül be fej ez ettne k tekinthető. En azonban azt hiszem, hogy ezzel befejeződött a nemzetközi értekezletek kora is. Nem igaz, hogy ez a kor a háború után kezdődött. Már előbb is voltak emlékezetes es. hosszú értekezletek, amelyeken fontos európai és világkérdéseket vita ttak^me g. De az ilyen értekezleteket ritkán hivták össze. Részle­tesen előkészítették őket a rendes diplomáciai uton és arra szorítkoz­tak, hogy ^egy-egy feérdést intéz enek el, nem pedig, hogy me gála poz­zák a mindenséget, számban pedig azokra a nemzetekre szorítkoztak, amelyek közvetlenül érdekeltek voltak a kérdésben. A mostani módszert azonban teljesen elhibázták. A mosta ni értekezleteket nem készítik elő, a^ londoni értekezletet pedig legkevésbbé. A nemzetek tömegének rész­vétele hatalmas parlamentté tette az értekezletet, a p rlament is­mert és általánosan kifogásolt hibáival együtt. Hogyan is letetett reményeket íYtzni egy értekezlethez, amelyen több mint hatvan állam két­ezer ^kiküld öt te vett részt? Ez a demokrata egyenlőség szokásos be­csapása, azé az egyenlőségé, amely a természetben nincs meg és soha nem is volt meg a történelemben sem. Ilyen tömegű nemzet összehívása helyett - amely nemzeteknek nem lehet tárgyilagos megítélés szerint befolyása a világ eseményeinek alakulására - sokkal jobb lett volna összehívni azo­kat a nemzeteket, amelyeknek Világérdekeik vannak és amelyek száma nem |ri el a tucatot .Amikor ezek a nemzetek megegyeztek egymással a világ­nak legalább hetvenöt százaléka megkapta a gazdasági bekét. Ez. a "tény a többi kisállamra is a legjobb hatással lett volna. Ezzel nem akarom tagadni, sem lekicá nyelni "egyes nemzetek jelentőségét; azt mondom, hogy ezeknek jogos, de korlátolt érdeke ifevannak, amelyeket csak akkcr lehet megvédeni, ha a nagyállamok, amelyeknek nagyobb felelőssé.ge és nagyobb számú lakossága van, egyetértésben élnek egymással. '. ' , Ezenkívül meg kell ' buknia annak az értekezletnek, amelyet a v kiküldöt­tek nagy számán kívül még a napirend bizonytalansása is akadályoz. Ilyen esetben az értekezletből akadémia lesz. Eu történt Londonban is, . ahol a munka ha táróza tlansága,líaoDonald minden reménye és erő­feszítése mellett is,általános unalom érzését keltette. Arra is kell gondolni, hogy ezek az értekezletek nem jutnak el semmiféle felelősség­megállapításhoz. Nincsenek tagjai, Fif&Jfi/ döntenek, hanem csak olya­nok, a.ftJŰÍ/ beszélnek, vitatkoznak és beszámolnak kormányaiknak. Ezért hoznak létre határozatok helye tt "ajánla/bkat", amelyek természetesen mindent a maga meglévő helyén hagynak. Két ilyen értekezlet haldoklik jelenleg: a londoni és a genfi és-nem adatatt meg nekem, hogy előrelássam a csodát, amely me'gme ne se', őket. Nyugodtan beszélhetünk az eurónál politika két jelentős és vesze­delmes tévedéséről. A négyes szerződés nélkül Európa tátongó űr vagy az elkerülhetetlen háború elet t találta volna magát. A négyes szerződés Után fellélegzünk. Ez bizonyos nyugalmi érzést keltett egész iÁrópában és máris mutatkozik a^gazdasági felépülés némi jele. A négyes szerző­dés előrelátta a két értekezlet bukását és kötelezte a négy aláíró- hata 1­mat^ hogy együttműködjék mind a leszerelés, mind a gazdasági ujjáépitás kérőé seben. Amint azt junius7.-i szenátusi beszédemben is mondottam, még a négyes szerződés tekintetében sem szabad magunkat különleges re­ményekben . ringatnunk. A négyes szerződés legfontosabb jelen-* tősége, hogy megakadályozta Európában ellentétes blokkok kialakulását és lehetővé tette a négy nyugati- ncgy ha t alomnak, amelyek gyarmat a ikkal egTrtít t a világ lakosainak egyi armadát teszik, hogy együtt dolgozhassanak a béke érdekében. Ez a z együttműködés nem lesz mindig hatásos, de mindig elő fogja segíteni az a jo bb légkör, amely két hónapja élezhető Európa ereszében. Az a gondolái, hogy Európa tizévre nyugodt les*, hatalmas, hatóerőt jelent az éltalános helyzet megnyugtatásában. , L/L /vege követtezito^zÁGÓSLEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents