Napi Hírek, 1933. augusztus/1
1933-08-01 [0304]
Oly időket élünk testvérek, amikor a lassú, kitartó és céltudatos munka sokszor szürkének és szintelennek tetsző 1 , szála datlan egymásutánja és nem a grandiózusnak s zseniálisnak látszó, de valójában gyökértelen elgondolások sziporkázó ötletei vezetnek a célhoz. Az utóbbi talán lehet tetszetős és népszerű a nagytömegek képzeletének megindításéra, de semmi ecetre sem a Be almás a nemzet valódi helyzetének és az abból mindnyájunkra háramló kötelességeknek megérzékeltetésére • A kormány mindenesetre a kormányzati munkának az előbbi: a lassú, kitartó, céltudatos munka szakadatlan egymásutánjón felépülő st ilusát választótta és most e munka tizedik hónapjának vegén nyugodt lelkiismerettel állat)ithatjuk meg, hogy oz a munka megtermetté a maga gyümölc4i{c)t. Megtermetté, bár - és ezt sietek nyomatékosan hangsúlyozni - még korántsem mondhatjuk cl, hogy mindaz, ' amire válla lakoztunk, el •volna érvc e Muciink nincs befejezve, sem a külpolitikai.! séma belpolitika szempontjából s még igen sok erőfeszítésre és kitartásra lesz szükség, hogy eljuthassunk végső célunkhoz* Csak az előkészít és * az uttörés és az alvuoályo v elhárításának pionir munkáját végeztük cl. dc most, hogy vállalkozásunk ez elJ etapján túlvagyunk, túlzás nélkül állithatem, hogy sikerült ^lőbbrcvinnünk a nemzet ügyet. Ezt a tényt minden józan itélctü, komoly magyar ember - akinek tárgyilagosságát nem homályositja cl a pártpolitika befolyása konstatálhat ja mind lelki, mind külpolitikai, mind belpolitikai, mini gazdasági vonatkozásokban. lelki vonatkozásokben a nemzet HE sszc tul^van azon az általános bizalmi krízisen, amelyben volt, amikorra Eőméltóságu Kormányzó Ur bizalmából a kormányzást átvettem a mult év őszén. Már-már pesszimiaztikusnak volt mondható a hangulat a nemzet jövőjét illetőleg kormányralépésem idején. Ebben a lelkiállapotban azt tartottam legelső és legfontosabb kormányé Inö ki f eladat ómnak, hogy visszaadjam a nemzetnek önmagába vetett bizalmát és jövendő történelmi küldetésének tudatára ébresszem a magyarság egyetemét. Ízt hiszem, ezt a célomat egyrészt azzal a felvilágositó és bátorító munkával sikerült elérnem, amelyet ámult év őszén országszerte végeztem s amelynek célja, a magyarság lelki letargiájának láóizdése és alkotásra való felrázása volt, másrészt pedig azzal a külpolitikai, belpolitikai és gazdaságpolitikai tevékenységgel, amelyet az elmúlt tiz hónap alatt a vezetésem alatt álló kormány teljesített. Külpolitikai tekintetben - ezt a magyar ügy minden tárgyilagos szemlélője konstatálhatja - a magyar probléma az európai kérdések homlokterébe került, Bethlen István és Karolyi Gyula megkezdett utjain járva, a magyar nemzet többé nem szánkivetett, jeLantéktelén és számításra sem érdemes tagja az európai koncertnek, hanem súllyal biró tényezője az európai politikának s barátságát Európa leghnte lmasabb nemzetei is érié kelik. Azok az utak, t amelyeket Romába, Berlinbe, Bécsbe, majd ismét Rómába tettem, nemesek jelen:ős gazdasági összeköttetéseket teremtettek a magyar munka produktumai számára, dc az^ország külpolitikai vonalvezetésére is értékos támaszpontokat. A nemzoiaimmár nem áll cgyedül az európai és a világpolitikai válság liu.U.ámvcrósébeíi, de értékes és súlyos bérátokkal az oldalán veszi ki részét az európai munkából. A magyar igazság szava, mind erőteljcscbbon> mind sűrűbben hangzik fel a nyugetcurópai nagy nemzetek közvéleményében s a legtekintélyesebb külföldi tényezők, legutóbb az angol alsóház száznál több tagja - egyre-másra nyilatkoznak meg a magyar ügy igazsága ' mellett. Minden magyar ember érezheti egyrészt azt, hogy ma már olyan allémnak a tagja, rmaLy ezeréves múltjához méltó hivatást fog teljesíteni a jövőben is a Duna medence jó ben. de érezheti másrészt azt is t bogy a magyar ügy igazsága n természeti törvénye- k ellenállhatatlan ere j óv el emelkedik az európai horizont föléé . Yá/Yá mn . /Eolyt. köv, ! ORSZÁGOS rvxré.^f-