Napi Hírek, 1932. december/1

1932-12-04 [0288]

A nagykőrösi tudósi iás. Ji folytatás./ Az Uránia-mozgószinházba vonult ezután a közönség a nemzeti egység jártjának n egy gyűlésére. A szináz nézőterét és a páholysorokat szorongásig megtöltötte a közönség

? amelynek túlnyomó része kiszorult az utcára 6 ja mozgó előtti térre, ahová megafonon közvetítették a teremben elhangzó beszédeket. Gömbös Gyula mini szterelnököt viharos lelkesedéssel és éljenzessel fogadta érkezésekor a közönség. A nagygyűlést Beretva s János felsőházi tag, pártelnök nyitotta me g, üdvözölve a mmi szterelnököt, Almásy^ Lászlót, a képviselőház elnökét s a kíséretükben meg jelent poli tikusokat, Majd gróf Ráday Gedeon, a'Táros országgyűlési képviselője, moncotta el beszámolóját, "* hangsúlyozva, hogy a jelen és a jövő kérdéseiről a miniszterelnök hivatottnyilatkozni, yfe ' elmúlt év politikai eseményeivel foglalkozat , méltatta gróf Bethlen István . éo gróf "Károlyi Gyula működésének jelentőságét, maja azokra a szempontokra mutatott rá, amelyek hazafias kötelességévé tették, hogy teljes eijvel Gömbös Gyula mellé álljon. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Gömbös Gyula miniszterelnök állott felszólásra, de csak percekig tartó taps után tudta ne gkezdeni besz édét. ±U„-Uf> - Azért jöttem Nagykőrösre - mondotta - mert az Alföld népét és az Alföldet magyarsága miatt rendkívül szeretem. Azért jöttem, bogyJJRaday Gedeon barátom mellé álljak, ugy, amint álltam tizenkét évvel ezelő^tTA'mi barátságunkat, ' ' .i \. .a történelem pecsételte meg," lem ismertük egymást 1918-ban s mégis egymásra találtunk, még pedig azért, mert mindkettőnknek az volt a vágya

; hogy önálló, független Magyarország' kebelében éljünk s az volt az elhatározásunk, hogy y> yeke z zünk lerázni azokat az igákat, amelyek 1918-ban nehezedtek a nemzőét re. - Azt mondotta az én igen tisztelt barátom, hogy az Alföld mostohája vol t a magyar kö2Blétnek. Én aláírom azt,s hozzáteszem, hogy semmi sincsen ok nélkül. ..- • , A A régi os z trák-" magyar monarchiában nem 'volt programra a túlságosan ma^yarer«h»2*

,

~ra vidéke letámogat ás a. t ' . a. ja-. • ' . Mert nemzeti volt, az iskolák, az utak, a "vasúti állomások és s -t* á' termelés tekintetében!" rendkívüli hanyatlásnak indult az Alföldön ez az^ •^•igen tehetsé ges és szorgalmas nép. Bármilyen kérdést nézzenek is, mindig ke-$ •éressék az okokat. Semmi sem mondatik felületes elgondolásból s ha valaki uj 5 eszmét hirdet, keressék, miért hirdeti azokat. Mostoha volt az Alföld, mert g\ magyar volt, meit politikailag a fliggetlaiség^ eszméjének volt a hive, mert | ösztönösen megérezte, hogy önálló, független Magyarországi.- u i. yy a i:'~ $ V .;>• X. • . Amint az egyén is állandóan függetlenségre törekszik, á ez kell hogy a feladata legyen egy nemzetnek is, amely a maga történelmét Ul akarja élni. Sohasem a magyar szempont, hanem mindig a biroaalAm,szempontja ér vényes ül tis a monarchiában nem Budapest, bánom Bécs volt az iránadp. (LÖ<N*4^ - Amikor a Bethlen-koimány az Alföldön iskolákat építtetett, 'az ellenék követelte a legjd bán az iskolákat* s amikor megépítettek okét, az ellenzék kifogásolta azokat. Először azt követelték, hogy párszáz iskola legyen, de azután megjel en tek 'a képviselők és követelték, hogy az o kerületükben ;

s építsenek iskolákat. & Kétszáznegyvenöt képviselő van'. Szorozzak meg ezt a számot hússzal s akkor kijön az az ötezer iskola, amely az ország ban épült. A háború előtt másutt vol takii skoláink, mert ebben az időben nem a magyar nép kultúrájával, hanem azokéval foglalkoztak, akik ma elszakítva élnek t ölünk s nem a magyar nép érdekei, hanem a drasztikus erdekek voltak az irányadók, nem a nem eti öncélúság volt a jelszfi, hanem a monarchia, időből a szemszögből kell'nézni a kérdéseket s-akkor rájutunk arra az ura, ameb/en haladnunk kell. hz ^J*ÍW^ÍMF^ /CK. -/ A: /