Napi Hírek, 1932. március/2

1932-03-22 [0271]

/.-/ . § P r u z a , március 83. jGeth Távirati Iroda/Bonca dr. kül­ügyminiszter ma a parlament mindkét házának külügyi bizottságá­ban részletes expozét tartott, amelyben a gazdasági válság/es a közép~uróoai államok gazdasági cgyüttmüködeséro irányuló törekvéseket Tat/ vázolva oevo­bok között a követkozőkot fejtette ki: — Általában azt várják, hogy a lausannoi konferencia nem fog tudni végleges.döntést hozni, mert oz év vége előtt, vagyis az északameri­Kai Bgycsalfe. államok elnökválasztása előtt az északamonkai Bgy sült álla­mok Európának a haóiadósságok dolgában nyilvánvalóan sGmmit sem fognak tud­ni . -* felajánlani. így azonban kétségtelen, hogy az európai hitelező államok sem ajánlhatnak fel sommi lényegeset* Németországnak a jóvátételek dolgában. Megint csak egy moratórium tioghos s zabbit ás áról lohctno szó. A pénzügyi bizonytalanság Európában tovább tartana. Ami a francia kormánynak a kis Középe;urópai államok gazdasá­gi együttműködésére vonatkozó javaslatát illGti, a brit kormány egészében véVG csatlakozik a francia kezdeményezéshez. Az olasz kormány bizonyos fenn­tartásokkal élt az eljárás dolgában, da a dolog érdemére nézve is habozik. A német kormány memorandumának az egész kérdésről lényegében olutasifcóan nyilatkozik. Az Egyesült Államok - amennyire a miniszter át tudja tekinte­ni - nem.fog nehézségeket támasztani. A csehszlovák álláspontot a miniszter a következőkbon körvo­nalazta: 1. / A csehszlovák kormáiy kész az Öt középourópai kisobb ál­lam konkrét tárgyalásaiban résztvonni es e tárgyalások alapjául a preferen­ciális gondolatot elfogadni. 2. / Ennek során már slcgc kizártnak tart mindan politikai akciót, nemkülönben az cmlitctt államok osctlegcs vámuniójának tárgyalását is kizártnak tartja. 3. / A csohszlovák kormány nGm vesz részt olyan tá rgyalásók­ban, amelvekon Románia és Jugoszlávia nem venne részt. 4. / Ha Berlin és Róma nem járul hozzá a francia kezdeménye­zéshez, a cEchszlovik kormány nem vesz részt semmiben. A miniszter ozután kijelentetto, hogy a francia memorandum nem pillanatnyi hangulat . átmeneti értékű aktusa, vagy egy változó hely/zet eredménye. A francia memorandum olyan elveket állapit meg. amelyek egy, két, öt és tiz év mul\?a is ugyanolyan értékűek, ugyanolyan jelentősé­gűek ás érvényűek maradnak. Mindenesetre tény, hogy jobb volna, ha azonnal hozzá lehatne kezdeni a középourópai akcióhoz. Néhány középeurópai állam olyan pénzügyi helyzetben van, hogy már nem tud sokáig várni. Kijelentette Bonos dr., hogy a francia memorandum,olso •• izbon adott ki olyan nagyjelentőségű politikai jelszót, amely idővel bizo­nyosan minden egészséges középourópai politika alapjava válik. A memorandum, azt kivánja, hogy a nagyhatalmak világosan nyilatkozzanak meg a középourópai politikai érdektelenság alapelve mellett. Olyan gondolat ez, amely teljos összhangban van a népszövetség szellemével ós amely a jövőben feltartóztat­hatatlanul győzedelmeskedik. , . ^ , ... ., . A német memorandum - fejtette ki Benes dr. - ellentétes poli­tikai irányból indul ki. Németország mindenekelőtt attól tart, hogy egy ilyae. féle közápeurópai akció Ausztriát elvan politikai helyzetbe hozhatná, hogy a németellenes politika eszközévé válhatnék. Középeurópa hslyzato lényegében megváltozott. A naboru előtti idők töibé nom térnek vissza. A középeurópai államok már politikai érett­ségre tettek szórt, tudatában vannak szuverenitásuknak, amelyet feltekenyen védenek. Ez áll ugy a kisantant államaira, mint például Ma-jyarörszágra* Ezek az államok elég erősek terület, lélekszám, természeti kincsek es nepkulturá­juk fejlődése tekintetében ahhoz. - „ , ' , 1 /Polyt. köv./

Next

/
Thumbnails
Contents