Napi Hírek, 1931. október/2

1931-10-20 [0261]

& PW 4 dom o! i t, szerkesztőségeknek az alábbiakban rendelkezésére bocsátjuk Szterenyi József báró előadását, amelyet ma este hat órakor Becsben az Osterreichische Klub disztarmében " Magyarország és Ausztria helyzete a j«vó/kereskedeleim?olitikájában" cimmcl tart. Keretet kesobb adunk hozza. Szterenyi József bártf előadásában rámutatott azokra a nagy veszedelmekre, amelyeket a világgazdasági krizis magában rej t : a /helyzet már odáig fejlődött, hogy sokak véleménye szerint már a kapitalisztikus világrend fennállása is veszélyeztetve van. A válság még mindig növekvőben van

? a nemzetközi mentési akció pedig nagyon lassan halad előre, ami azt a látszatot kelti, hogy csodálatosképen a világ nincs tudatában annak, milyen veszedelemben forog. Pedig csak a gyors segitség jelent valódi segitséget. Ha a megrázkódtatásokat el akarjuk kerülni, akkor nem szabad'visszariadni attól, hogy a helyzet szanálása érdekében uj utakra lépjünk. A békeszerződéseknél elkövetett nagy hibákat már mindenütt kezdik észrevenni, de mindenki csak a mások hibáját hajlandó elismerni és az áldozatokat mindenki a másik féltől várja. A gazdasági szolidaritással csak szavakban találkozunk. Bármennyire is kivánatos volna, hogy a gazdasági kérdéseket politikamentesen tárgyalják - folytatta az előadó - nem lehet teljesen kikapcsolni a politikát ezekből a kérdésekből, mert megvitatásuknál tekintettel kell lenni a politikai helyzetre. A berlini francianémet tárgyalások sem váltak volna lehetővé bizonyos politikai előfeltételek^ bet el jescdé'se nélkül, amelyek megfelel ő atmoszférát teremtettek a tárf

yaíasok számára. A francia-német gazdasági közeledés sorsdöntő toolna egész ^urópára, aminthogy a háború előtti időben is egész 'Surópa szempontjából irányadó szerepe volt a német kereskedelempolitikának. „ Kereskedelempolitikai szempontból nézve Európa gazdasági jövőjefc elsősorban azzal a kérdéssel kell tisztába jönni, hogy az egyes ál^.Iamok közötti kereskedelempolitikai szerződések rendszerét fent lehet-e ^tartani a háború előtti értelemben. Meg tudja-e adni ez a rendszer a közgazdasági'élet számára azt a-biztonságot, amely annak továbbexisztálasához szükséges. A felelet a felvetett kérdésre csak az lehet, hogy • a kereskedelmi szerződések régi rendszerét nem lehet tovább fenntartani. A háború után a rossz békeszerződésekkel kapcsolatosan a gazdaságpolitikában minden államban tul ott nacionalizmus kapott lábra, ami súlyos következményekkel jár. Politikailag nem lehet kifogást tenni akis államok létezése elleni mert azok is prosperálhatnak. Gazdaságpolitikailag elzárt kis területek azonban sokáig nem maradhatnak fenn. A gazdasági egységbe tartozó területek feldarabolása köv .tk'.ztébon a legtöbb kedvezmény, elvének alkalmazása is erős akadályt j alant a háború előtti kereskedelmi szerződések rendszerének fenntart ás ára. Sajnos, a népszövetség és annak európai bizottsága túlságosan ragaszkodik a legtöbb kedvezmény elvének széleskörű értelmezéséhez. A kivezető utat pedig csak egy más gazdasági rendrSValo áttérés jelentheti. ^ Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági és ipari túltermelés, továbbá a fogyasztás visszaesése szintén hozzájárult annak a belyzétnek a kialakitááaaez, amely lehetetlenné teszi a háboruelctti kereskedelmi politika folytatását. A termelés szabályozása nélkül nem lehet a nehézségeket ^megoldani; ezt mutatja az is, hogy a munkanélküliség állandóan növekszik és ez újból csak a fogyasztás visszaeséséhez vezet. • A jövő kereskedelempolitikájának legfontosabb feladata tehát a termelés szabályozása lesz. Ezt a legjobban vámszövetségek utján lehetne elérni, sajnos, ennek még sok akadálya van, hiszen a népszövetség még a két évre tervezett úgynevezett "vámfegyverszünetet" sem tudta megval ósitani. Berlinben legalább odáig jutott a dologi hegy a két ország államférfiai nyiltan beszélhettek erről a kérdésről. Egyelőre átmeneti intézkedések szükségesek és ezek között elsősorban a különböző érsz ág ok egyes érdekcsoportjainak a megegyezése jöhet szárnitásba. Az egyes államok közötti kereskedelmi szerződéseket tehát az érdekcsoportok"megegyezéseinek kell kiegésziteniök. Az előadó itt rámutatott a nem2 e tközi cukorkonvencióra, amely szerinte iskolapéldája-1 ehet a jövendő gazdaságpolitikai megegyezései mek- Malit. fe5* J