Napi Hírek, 1931. október/2
1931-10-20 [0261]
/Szterényi-beszéd. . folytatás./ A tulprodukeió elkerülésére a nemzetközi megegyezés létrehozásánál a kényszerrend szabály okig is el kell menni. A legtöbb kedíezméi^ elvét pedig alkalmazni kell a megváltozott viszonyokhoz es összhangba kell hozni a preferenciális rendszerrel, mert'más uton nem lehet kiegyenlíteni az agrárérdekeket az ipari érdekekkel. A vámunióhoz vezető útnak további állomása az lesz, hogy az egyes országok gazdasági és pénzügyi intézkedéseikbe nagyobb hasonlóságot visznek es a valuták egységesítése is elengedhetetlen /előfeltétele a vamszerzodésekre való áttérésnek. Az előadó részletesen foglalkozott a valutakérdéssel % hangoztatva, hogy az* angol font stabilizálása előreláthatólag néhányheten belül bekövetkezik és eddig is csak a képviselőválasztások miatt halasztódott el. Előadásának befejező részében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogyan alakulhat Magyarország'és Ausztria helyzete a közeljövő gazdasági és kereskedelempolitikájában. Rámutatott arra, hogy mind a két állam exportallam és a külföldi piacok biztositása nélkül egyik sem tudná fenntartani magát. A két állam annyira rá van utalva egymásra, hogy a régi kapcsolat okrr . m j. erőszakos elszakitása, mind a kettőnek, de az egész európai gazdasági életnek hátrányára vált. Magyarország annyival van kedvezőbb helyzetben, hogy éle Írni sz e. ékben bővelkedik, az ipari szükségletet pedig köi-n.'ebben nélkülözi egy ország, mint az élelmiszerszükségletet. A két állam ma olyan gazdasági szerződés állapotában van egymással, amely a kereskedelempolitikában uj rendszert jelent. Bőnek a szerződésnek a Következményeit azonban az akut devizanehezségek miatt egyelőre nem lehet megállapítani. A magyar ipar leszámolt azzal a helyzettel, hogy áldczatokat kell hoznia a magyar mezőgazdaság éra ekében, de, ugy látszik, az osztrák mezőgazdaság meg nem látta be azt, hogy szintén áldozatokat kell hoznia Ausztria ipara erdekéoen.a kereskedelmi szerződés keretében. Az osztrák kivitel értéke a nemzeti jövedelemhez viszonyítva csaknem ketszerakkora, mint Magyarország kiviteléé. Ausztriának tehát nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy kivitelét biztositsa, mint Magyarországnak. A két ország között olyan kereskedelempolitikai viszonyt kell te emteni, hogy ahhoz más országok is csat lak ozhaasfenak. Ausztria nem elégedhetik meg kizárólag a magyar piaccá., viszont Magyaror szggnak sem elég, ha csupán az osztrák piacot biztosit ja termékei szamára. Ettől eltekintve a két ország gazdasági viszonyának kiindulópontjául kellene szolgálni Kö z ép európ a gazdasági és kerskedelmi politikájának kikristáIjíf sodásához. Egymástói elszakítva ugyanazzá, kell válnunk Középeurópa számára, mint azelőtt a földterület rézére jelentestünk. Egyelőre vámsierződésire nem gondolhatunk, ennek a feltételei még nincsenek meg, hiszen mind a két ország külkereskedelmi mérlege passzív. A legelső feladat tehát az legyen, hogy megfelelő kontingensszerződéseket kötünk egymással, továbbá, hogy a kölcsönös gazdasági megértést próbáljuk megvalósítani > a Franciaország és Németország között tervezett gazdasági közeledés mintájára. Érdekközösséget kell létesíteni a termeles és a fogyasztás szabályozásával. Pref erenciális rendszert kell ki építeni.köz be eső vámokká és ilyenmódon clyan gazdasági egységet teremteni, amely összehangbai áll az általános európai kereskedelempolitikával.
