Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-10 [0252]
* ' 0 Alebelsberg-beszéd a Janus Pannonius társaság megnyitóján, I, folytatás./ -> LUÍ * i B ?, ea ^ téren ma is sok baj van és . e társulatunk megalakításának egyik oelia az, nogy a Dunántúl páratlanul fellendült kulturális eletének az eddiginél nagyobb olvasóközönséget teremtsen. Milyen szerencse volt, hogy a XV. században legalább külföldi iskoláztatás róven ki tudtuk termelni Janusna*s reprezentatív egyéniségét, mert különben " európa inkább csak a ket Hunyadi marciális fegyvertényei folytán ismert volna bennünket. Mennyivel fontosabb ilyen szellemi képviselet kialakítása ma, amikor le vagyunk fegyverezve, amikor Hunyadi János és Mátyás Seregei nem állanak rendelkezésünkre os sorsunk jobbrafordulását elsősorban szellemi fegyvereinktől reméljük. Ezek a gondolatok és magasabb politikai megfontolások veszettek akkor^ amikor a vidéki egyetemek életét veszedelmes támadásokkal szemben megvédtem-es küzdöttem azért, hogy Pécs is megmaradjon egyetemi városnak, ahol a XI, században Szent István alatt Boldog Mór püspök gyönyörűséges székesegyházat emelt, ahol a XxV. században Nagy Lajos alatt Vilmos püspök már egyszer,egyetemet -alapított és ahol a XV, században Janus Pannonifis püspök irt os költött. Valójában a . !>.;:•, . ." r. genius loci,, a kulturális nagy tradíció megvan ebben a városban, amely most is az Erzsébet-egyetem érdekében jelentékeny anyagi áldozatokat hoz. De Pócs áldozatkészségének felébredésével párhuzamosan haladt az egész Dunántúlon az" egyetemi gondolat fokozódó megértése, úgyhogy ma már o Dunántúl ezt az Erzsébet-egyetemet -a magáénak / vall ja ós kettős Székhelyt, Pécs és,Sopron, egyaránt szereti, A konok támadásokkal szemben a pécsi egyetem életét nemosak pedagógiai ercekkel védtem, nemcsak azt bizonygattam, hogy aránylag kisszámú hallgatóság mellett szükségkép sikeresebb a tanítás, mint egyetlen mamut egyetemen, ahol közvetlen kapcsolat tanár ós tanítvány között alig jöhet létre. Egyik nemkesosbbo fontos érvem az volt, hogy az egyetemi egykerendszer mellett lehetnek ugyan Magyar országon, egyes tüdősek, de nem lehet" magyar tudományosság, A tudományosság kialakulása több tényezőnek, nagyobbszamu tudósnak működését tételezi fel. Kell, hogy az ország különböző részeiben e részek sajátos színét,szellemét és jellegét összefoglaló és kifejező nagy müvelődosi intézmények álljanak fenn; olyan egyetemek és velük kapcsolatban olyan kulturális társulatok, amelyek a magyar lélek más és másoldalát és vonásait képviselik es hozzák kifejezésre, Kell. hogy legyen belföldi tudományos kontroll, hogy egyetlen fővárosi tanár állásfoglalása ne lehessen dönt©, tanítása,egyeduralkodó, kijelentése orákulum, hanem egyes egyet eme mk^ülönfole irányokat képviseljenek, amelyeknek harcaiból, súrlódásaiból és találkozásaiból integrálódnék egy magasabbrendü nemzeti szellemi egysege különben önkényuralmat űzhet az ellenőrizhetetlen külsőséges tekintoly os úrrá lehet a fakó uniformitás, /Folyt, köv./
