Napi Hírek, 1931. június/1
1931-06-10 [0252]
/tdebelsberg-beszéd a Janus Pannonius-iársaság megnyitóján. II. folytatás,/ ' . Jaaus Pannonius esetebői is látszik, hogy milyen fontos a miliő, - ^kulturális miliő kimunkálásához azonban nem elégséges egyetlen magában álló egyetem, amely igy túlságosan izolált volna. Ennek a munkásságát ki kell egészítenie olyan akadémiaszerü egyesületnek, amelynek " kereteben szabadabb a mozgás es amelynek akoióradiusa az egyetemi hallgatókon kívül ugy társadalmilag , mint területileg szélesebb körökre kiteljed. A három vidéki egyetemi városban / kulturális társulatok, amelyek a központ es a hozzácsatlakozó vidék sajátos szellemi elet kialakitásan dolgoznak. f £ létesülték Buda es Pest nem akkor vált az ország szellemi góopontjává, amikor az egyetem es a legfelsőbb biróságok is idekerültek, ez a folyamat akkor lett teljessé, amikor Kazinczy Széphalomról már nem tudta irányítani a magyar irodalmi eletet es a vezórség a Pestre költözött Kisfaludy Karoly kezébe ment at« Ettől az időtől^kezdve Budapest szellemi egyeduralma oly nagy lett. hogy a vidékről önálló szellemi áramlat többé nem indulhatott ki, A korábbi fejlődéssel szemben érdekes megfigyelni f hogy a mindinkább erősödő ^szellemi történeti,iskola a pécsi profet-zori kar folyó^ratába ö l, a Minervából; fejlődött ki és ejtette hatalmába a fővárosi tudományosság egyrészét is, ^Pécs most egy második nagy kulturális társulatot szervez, amelynek működési körét majd ki kell terjesztenie az egész Dunántúlra, hogy ugy mondjam, szellemi téren képviselnie kell a ffiunántuli gondolatot, Es ennek,a mozzanatnak a kultúrpolitika körét is túlhaladó magasabb nemzetpolitikai jelentősége van. Nálunk annyira túlhajtották a oentralizáció eszméjét, hogy az elerotlenitett országrészek lassanként elvesztették^saját,osságaKöntudatát ós különösen Trianon után ugy látszott, hogy immár az egész megkicsinyitett ország voltakép egyetlen varmegye, amelynek,Budapest nemcsalt fővárosa, hanem jóformán egyetlen városa. Ezt a centralizációi azonban nem szabad fokozni , mert az az országot önmagával együtt amorf tömeggé teszi, "amelyben egyetlen központból árad csak a perifériák felé " a mindig erőtlenebbé váló natás. Ezzel az r állapottal szemben a másik végletet a régi német partikularizmusban találjuk meg. A mértéktelen centralizáció ós a német partikularizmus között^a középen van az igazság. Elsősorban Magyaroknak kell lennünk, ős semmiféle lokálpatriotizmusnak bennünk a magyarságot,elnyomni*nem szabad. De emellett az, ország alkotórészeinek: a fővárosnak és kórnyékének, az , Alföldnek, a Dunántúlnak és a,Felföldből megmaradt északi dombvidéknek^kétségtelenül megvan a maga lezárt földrajzi jellege,,amely a nép lelkületében is tükröződik. Ezekuek r a nemzeti egyse? et nem érintő sajátosságoknak megvan a maguk ért élce es,ápolásuk eseten öbboldaluvá és gazdagabbá válik a nemzeti lélek, k dunántúli Bombvidék a török által el nem söpört tradícióival és műemlékeivel, drága nemzeti/" kincsével,, a Balatonnal,, nyugati magyar ,mü vei ts ég ével tagacüiat atlanti", önálló egysege. , egyénisége: ,a magyar osszélétnek, amelynek tudatossá vala-" sához ke tsegt el en ül ^hozzájárul a Pécsett és Sopronban lehorgonyzót^ Erzsébet-egyetem és hozzá fog "járulni a Janus Pannonius irodalmi társaság , /Folyt, köv,/:
